A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - ORBÁN Imre: Rabmunkák a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében

mörkény István,

9 a szegedi múzeum igazgatója közölt leírást, s néhány fontos adatot 1907-ben az Ethnographia mellékletében, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítőjében „Vérrel rajzolt kártyák" címmel. A következőket írta: „Mielőtt a börtönök foglalkoztató műhelyekké váltak volna, a rabember sok mindenféle dologba belekezdett, hogy fogsága unalmát elűzze. Ismeretesek a kenyérből formált alakok, a faragott tárgyak, a kukoriczaszemre bicskahegygyei vágott képek. Muzeumunkban hat kártyalap van, a mik börtönben készültek s bizonyára alkotó részei voltak egy teljes „czutat" kártyának. A Ráday Gedeon-féle kormánybiztosság

10 alatt készültek 1870-ben az egykori szegedi várban,

11 a mely akkor az egész Alföldről összefogdosott gyanús emberek börtöne volt. Rab juhászok, gulyások, más pásztoremberek csinálták maguknak, hogy a fogságban is kártyázhassanak. Papírlapjuk nem volt csak apró papírdarabokat szedegedhettek össze a börtönudvaron, sétáik alkalmával. Ez apró papirfoszlányokat ragasztották egymáshoz mindaddig, a míg aztán meglehetősen kemény s elég nagy kártyaformájú lap vált belőle. Az ilyen lapokra aztán, egyéb hiányában, a tulajdon vérükkel festették fel a kártyafigurákat. A meglevő hat lap közül négyről már elmosódott, hogy mit ábrázoltak, de kettőn még jól látható a vérrel való rajz. Az egyik a piros tizes, tíz szív van rajta. A másik kártyalap figurás, nagyhajú, bajuszos, szakálas, kövérképű magyart ábrázol. Az embervérrel csinált rajz egészen olyan, mintha valamely parasztfaragásról volna másolva. A kártyalapok becses elődöm, Reizner János

12 úr gyűjteményéből kerültek a múzeum birtokába. Reizner úr pedig úgy jutott hozzájuk, hogy a hetvenes évek elején ügyvédkedvén, mint hivatalos védő érintkezésben állott a várbeli rabokkal. "

13 A szerző közölte is a két jól fölismerhető kártyalap képét. Szerencsés módon ismerünk a szegedi várban őrzött jó néhány rabot, akik akár készíthették és használhatták is az itt bemutatott kártyalapokat. A múzeum történeti osztálya őrzi Letzter L. szegedi fotográfus fölvételsorozatát, melyet legalább 44 köztörvényes bűnözőről, ún. betyárokról készített 1872-73-ban. Közülük néhányuk képét mi is közzé tesszük.

14 [7-16. sz. kép] A mostani állapot lényegében megegyezik a Tömörkény által vázoltakkal. Az egyik kártya hátoldaláról készült 17. sz. képen látszik, hogy elkészítéséhez valóban mindenféle elérhető, titokban gyűjtött papírt, itt 1871-ből való, az őrségtől vagy látogatóktól szerzett, német nyelvű újságlapot fölhasználtak. A kártyalapok kisméretűek, kis eltéréssel 5X7 centiméteresek. A vérrel rajzolt ábrák lényegében mindegyiken fölismerhetők. A 18. kép — alig kivehetően — egy tök tízest ábrázol. Tetején még a római X-es szám is látható. A 19. kép ugyan9 Tömörkény István 1904-től 1917-ig volt a szegedi múzeum igazgatója. 10 Ráday Gedeon 1869-től királyi biztosként működött Szegeden. Tevékenysége célja a betyárvilág fölszámolása, a közbiztonság megszilárdítása volt. IIA várat az 1879-es árvizet követően lebontották. A belőle nyert anyagot a város újjáépítésére használták. Ma már csak egy kicsinyke része látható. A Móra Ferenc Múzeum kiállítóterme. 12 Reizner János 1882-től 1904-ig volt a szegedi múzeum igazgatója. 13 TÖMÖRKÉNY István i.m. 295-296.1. 14 A képek mindegyikét közölte, történeti vonatkozásaikat földolgozta FARI Irén Szegedi betyárfényképek című írásában. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 2. Szeged, 1999. 439-460. 1.