A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - ORBÁN Imre: Rabmunkák a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében

RABMUNKÁK A MÓRA FERENC MÚZEUM TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBEN ORBÁN IMRE A szegedi Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében három rabmunka található. Ez számra nem túl sok, de mind a három a műfaj kiemelkedő és országosan figyelemre méltó darabja. Szerepeltek a váci Tragor Ignác Múzeum „Kényszerszülte művészet" című kiállításán, mely a Görög Templom Kiállítóteremben volt látható 2001. május 11. és szeptember 30. között.

1 A három műtárgy különböző időszakból való, s részben nemzeti hősök, részben köztörvényes bűnözők kezének munkája. Készítőik: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nemzetőr tisztje és politikusa, az 1870-es évek szegedi börtönének köztörvényes bűnözői és egy 1956-os elítélt. Közös bennünk, hogy mindhárom a szabadságától megfosztott ember alkotása. A raboskodó számára a tevékenység, a munka nélküli idő mindenkor nehezen elviselhető unalmat, gyakran gyötrelemmé növekedő semmittevést jelentett. A hősként, a hazáért szenvedett ember éppúgy szemben találta magát a börtönidő alig viselhetően lassú múlásával, mint a közönséges gazember. Ez különösen is igaz a XIX. század börtöneire, hisz akkor még elméletileg sem tették lehetővé, hogy a fogva tartottak valamilyen „hasznos" elfoglaltságba, munkába kezdjenek. Lényegében valamely tényleges bűn miatt vagy politikai okokra hivatkozva, a közre ártalmasnak tartottakat „csak" elzárták a társadalom többi tagjától. Szigorú szabályokat fölállítva, pusztán az élethez legalapvetőbben szükséges föltételekről gondoskodva őrizték őket. Ez a helyzet hozta létre azokat az alkotásokat, melyeket rabmunkának nevezünk. Rendszerint sok foglalatosságot igénylő, pepecselő tevékenységről van szó. Igy jöttek létre kenyérbélből apró szobrok, szilvamagba faragott arcképek, fából készített óraláncok, ún. türelemüvegek,

2 lószőrfonatok, gyakran egészen magas színvonalú fafaragások.

3 1 A kiállításról és annak tanúságáról ír CSUKOVITS Anita „Kényszerszülte művészet. 19-20. századi magyarországi rabmunkák kiállítása a váci Görög Templom Kiállítóteremben" c. kéziratában. Munkája várhatóan a Néprajzi Közlemények valamely következő számában jelenik majd meg. 2 Türelemüveg, szűknyakú üvegben különböző anyagokból, főként csontból vagy fából készített ábrázolás. 3 TÖMÖRKÉNY István: Vérrel rajzolt kártyák. A magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. Az „Ethnographia" melléklete. 1907. 42-43.1. Magyar Néprajzi Lexikon. IV. Főszerkesztő: ORTUTAY Gyula. Bp., 1987. 296.1.