A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

Termékhelyzet 1865. (tonnába átszámítva)' Termék neve Felesleg Hiány Búza 69619 X Kétszeres 25741 X ! Rozs 12825 X Őszi árpa 4132 X Repce X X Tavaszi árpa 3099 X Zab 30781 X Tengeri X X Köles X X Paszuly X 100 Krumpli X 919 Széna 24489 X .Lóhere X X Sarjú X X Répa X X Káposzta X X Arad megyében a gyümölcstermelés elsősorban a szilvatermelésre szakosodott, így 1864-ben mintegy 39 tonna állt rendelkezésre, amit lényegében pálinkafőzésre használtak fel. Az alma, körte, cseresznye, de főképpen a kajszi- és őszibarack csupán korlátozott szükségletnek felelt meg. A vizsgált években nagyobb előrelépés csupán a sikulai almatermesztés terebélyesedése mutatott. Elsősorban a környező falvak követték példájukat. Az uradalmak közül a borosjenői Atzél uradalom mutatott érdeklődést és almából több száz vékát termelt. A soborsini uradalom központjában négy holdas gyümölcsöst tartott fenn és almát, valamint szilvát vitt piacra. Az ötvenesi Zelenski uradalom szintén bizonyos területen telepített gyümölcsöst, többek között almát, cseresznyét, körtét, meggyet és barackot termelt. A gazdasági egylet működésének tulajdomthatjuk, hogy a két Pécska földművelői a hatvanas évek elején kezdtek a gyümölcstermesztés fejlesztésével foglalkozni. Jellemző, a megfelelő szaklapot is megrendelték. A kisjenői kerületben hét községben faiskolát alakítottak. Bizonyos kezdeményezés mutatkozott Szemlakon is alma- és körtefák iránt.

57 A XIX. század első felében eperfák széleskörű ültetése kapcsán fellendült a selyemtermelés. A folyamatban 1849-et követően törés következett be. Hatósági utasításra az epres kerteket bérbe adták, elsősorban a nagy terjedelműeket Aradon, Csintyén, Borossebesen és Szenannán. A felvásárlási ár is kedvezőtlen volt. 56 Ibidem, 5470/1865. 57 MÁRKI, II. 843, Alföld, 1862 X. 4, A A 4778/1863, 8012/1864, 1998/1865.