A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

Bizonyos fellendülés mutatkozott 1861 után. A szabadabban magról termelők fejlesztették az epreskerteket, sőt újak alakultak, mint például Magyar-Világoson, Galsán, Pankotán stb. A legnagyobb termelés Magyar-Pécskán mutatkozott, évi átlagban 138,3 kg gubó Az 1864 évi összesítő megyei táblázata szerint 2282 kg-ot. váltottak be. A termelés utóbb visszaesett és 1867-re 1443 kg-ra korlátozódott.

58 A dohánytermelés a dohány-monopólium bevezetése után súlyos válságba került. Végül az állam kénytelen volt az alacsony monopolárakat némileg emelni. Következésképp a beváltott mennyiség 1855-re kb. 13000 mázsára kúszott fel és 1858-ban, mintegy 50000 mázsával csúcshelyzetbe került. E szintet azonban az árak hullámzása és az időjárási helyzet bizonytalan volta miatt nem tudták tartani. így 1867-ben mintegy 35000 mázsát szállítottak be, főleg paraszti részről.

59 A megye legelői és makkoserdei elősegítették a hasznos állatállomány fenntartását. Létszámukról a következő adatokkal rendelkezünk: Állatállomány fajta szerint (db. szám)

60 Állat megnevezése kb. 1850 1870 % Ló 48358 51950 + 107,42 Öszvér X 25 X Szamár X 203 X Szarvasmarha 103060 98305 -95,38 Ebből tehén 53485 X Juh 141014 149136 + 105,75 Kecske X 19756 X Sertés X 117497 X Méhkas X 5842 X Az állatállomány fejlődése bizonyos hullámzást mutatott, illetve nehézségekkel küszködött. A legsúlyosabb csapást 1861-ben szenvedték el a keleti marhavész nyomán, amelyben Arad vesztesége csúcspontot jelentett.

61 Az állatállomány minőségi javítására is mutatkoztak törekvések, elsősorban az uradalmak részéről. Jelentős ménesek voltak Sikulán, Mácsán, Petrisen, Apátiban stb. Jobb fajtákat tartottak a földművelők a két Pécskán, Székudvaron, Újpanáton, Szent-Mártonban stb. A juhnyájak minőségi javítására főképpen Agrisin, Szöllősön, Barakonyban stb. találunk példákat úgy az uradalmak, mint a falusiak részéről. A makkoltatás biztosításától függött nagymértékben a sertésállomány. Nagyobb gondot fordítottak e munkára a két Pécskán, Simándon, Siklón, Feketegyarmaton stb.

62 58 GALGÓCZY, 355, A A 7818/1864, 6202/1865, 6366/1866, 5980/1867. 59 GALGÓCZY, 262, Csk 1054/1850, A A 8229/1863, 5033/1867. 60 GALGÓCZY, 305, Népszámlálás 1870, 258, 281, 482-483, 498-499. 61 Aradi Gazda (1861), A A 786/1861, 8168/1862, 7877/1866. 62 GALGÓCZY 319, 323, 348, A A 7227/1869.