A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - ZOMBORI István: A szegedi múzeum első önálló Várostörténi Leltárkönyve 1918-1943

illetve egyéb eszközök olyan jellegűek, amelyek valóban a Várostörténeti Gyűjteménybe valók. Az éremtárból átvett tételek elsősorban olyan I. világháborús vonatkozású katonai jelvények, érmek, stb. amelyek ténylegesen idetartoznak. A leltárkönyv formai vezetését illetően azt mondhatjuk, menet közben alakult a gyakorlat. Móra az üres füzetbe összefüggően írta sorait, egyszerű számozással látva el az egyes tárgyakat. 1918 dec. 6-tól kezdve az egyes bejegyzéseket dátummal látták el. Ily módon el tudjuk különíteni sokszor az évközi bejegyzéseket is, de az éveket mindenképpen. Az is látható, hogy bizonyos időszakonként, (nyilván nem függetlenül attól, hogy a múzeumi vezetés kit és hogyan bízott meg ezzel a feladattal), rendszeresen, hetenként történik a vezetése a naplónak, ami nyilván arra utal, hogy a hét bizonyos napján az adott személy az újabb és újabb leltározandó tételeket beírta. Ugyanakkor 1919-től, tehát a Móra-féle bejegyzés utántól kezdve azt találjuk, hogy az adott tárgy megnevezését, amelyre a bejegyzés vonatkozik, egyenes vonallal aláhúzták, tehát ezzel magát a tárgyat, a tárgy műfaját megjelölték, mely ettől kezdve végig következetesen így található a leltárkönyvben. 1921. augusztusától kezdve (540-es tétel), találjuk azt, hogy az egyes tételeket vízszintes vonallal elválasztották, majd 1922. február 11-től (620-as tétel-től) külön függőleges rubrikát vezettek be, ahová föltüntették a tárgy adományozóját, vagy a vétel árát, sokszor a személyt is, akitől a tárgyat vásárolták. Mellékelten közöljük azt a táblázatot, amelyben látható, hogy évente hány tételt leltároztak, amiből az a tanulság is leszűrhető, hogy a meghatározó, nagy gyűjteménygyarapodás a várostörténeti leltárkönyv fölfektetése és az azt követő néhány esztendőben történt (1918-1923. 1-1053). Ez nyilván összefügg Móra aktív tevékenységével és a vele szorosan összeműködő Cs. Sebestyén Károly aktivitásával is. Bejegyzések évenként 1918: 1-32 1931: 1268-1295 1919: 33-331 1932: 1296/a-1366 1920: 332-501 1933: 1367-1413 1921: 502-619 1934: 1414-1458 1922: 620-692 1935: 1459-1465 1923: 693-1053 1936: 1466-1474 1924: 1054-1109 1937: 1475-1555 1925: 1110-1134 1938: 1556-1584 1926: 1135-1174 1939: 1585-1600 1927: 1175-1186 1940: 1601-1606 1928: 1187-1213 1941: 1607-1619 1929: 1214-1235 1942: 1620-1667 1930: 1236-1267 1943: 1668-1784. A föntebbiek előrebocsátásával arra szeretnénk fölhívni a figyelmet, hogy ez a forrás számos hasznos információval, adattal bővíti annak a fontos és a város életében meghatározó 25 évnek a múzeumra, illetve Szegedre vonatkozó ismereteit. Tekintettel arra, hogy az eredeti leltárkönyv igen rossz állapotban van, annak tanulmányozása, kézbevétele még a múzeumi munkatársak részéről is csak nagyon indokolt esetben történhet meg. így az adatok közzététele, a szöveg rendelkezésre bocsátása lehetővé teszi, hogy a kutatók azt szabadon használhassák.