A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

dött, egykoron a konzervatív nemességhez tartozó Atzél megyefőnök lassította Bécs intézkedéseinek végrehajtását.

3 Halála után a német nyelvű bürokraták uralogtak el 1860-ig Haukh, majd Fascho megyefőnökök irányításával. Mint minden diktatórikus rendszer, egy idő után hátrálni kényszerült bizonyos mértékben, amit az ostromállapot megszüntetése (1854), majd az általános amnesztia jelzett (1857). Az októberi diploma nyomán időlegesen működő alkotmányos megye és városvezetőség (1860 X. 30 - 1861 X. 7.) után Hofbauer Lajos vezette provizórium követett. További fordulatot jelentett Bécs újabb ütőkártyája, midőn utat nyitott a román nemzeti mozgalom tényezőinek, a megye vezetését. E helyzetet jellemezte az aránylag mérsékelt Terdor Serb (1863), majd a radikális Gheorghe Popa de Teius (1865) főispáni kinevezése. A független felelős magyar kormány kinevezése (1867) zárta le a vizsgált korszakot. Az 1849-1867 között fennálló politikai helyzet mindvégig gátolta a társadalom teremtő erőinek érvényesülését, igaz, szakaszonként változó mértékben. Bécs gazdaságpolitikája hasonlóképp nem jelentett pozitívumot. Arad megye területe lényegében változatlan maradt. Az 1846-ban készült felvétel 104,5 négyzetmérföldet állapított meg, amely 1851-ben 103,29, 1862-ben 108-ra változott.

4 Arad megye lakosságát a vizsgált időszakban három alkalommal mérték fel módszeresen. A népszámlálások hivatalos eredménye a következő volt: Év Megye (fő) Város (fő) Összesen: (fő) 1851 233557 22398 255955 1857 288298 26959 255197 1870 271988 32725 304713 A fenti táblázatból kitűnik a lakosság összlétszámának változatlansága, (1849-1856) az eltolódás a megye kárára és a város javára lényegében kiegyenlítődik. A természetes szaporodás visszamaradásának oka a háborús veszteségek, a követő sorozások, a kolerajárvány, de tekintetbe kell vegyük a felvételek hiányosságait is. 1857 után a lakosság létszámnövekedése határozottabb jelleget mutat. A gazdasági élet lassú élénkülése Arad városban 1851 és 1870 között 146,10 % lakosság növekedést eredményez, ami feltétlenül bevándorlást is jelez. Ekkor Arad túlhaladta Temesvárt és Kolozsvárt is. A lakosság növekedésének ellentmondásos tényezői között szerepel a nemek megoszlása. így 1851-ben ezer nőre 1028 férfi esett. A helyzet lényegében hasonló maradt 1870-ben. A kutatás jelenlegi állásában e helyzetet a bevándorlás - kivándorlás arányában kell keresni, tekintettel arra, hogy a telepítéseknél, iparvállalatok létesítésénél, vagy munkaerőt igénylő mezőgazdasági fejlesztéseknél általában 3 Csk 179, 1447/1850, alispáni 137/1850. 4 Tafeln zur Statistik der Osterreichischen Monarchie für die Jahr 1845 und 1846. II, Wien 1851, Tafel 8, 27, Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie. Neue Folge. I. Band. Das Jahr 1851 mit übersichtlicher Einbesichung des Jahre 1849 umd 1850 darstellen. Heft II, Wien 1856, Tafel 1, 33. Nemzeti Levéltár Arad. Közigazgatási iratok (köv. A A) 4948/1862.