A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - NAGY Ádám: A Kossuth-bankók sorsa Szegeden (1849-1854)

A KOSSUTH-BANKÓK SORSA SZEGEDEN (1849-1854) NAGY ÁDÁM I A magyar forradalom és szabadságharc hadi és politikai helyzete 1849 augusztusára úgy alakult, hogy Kossuth Lajos kormányzóelnök lemondott és Görgey Artúr tábornokra ruházta a hatalmat. Görgey a hatalmas túlerővel szemben nem tehetett mást, mint, hogy augusztus 13-án, Világosnál letette a fegyvert. 1848-49 eseménytörténetét Kossuth Lajos lemondásával, illetve a fegyverletétellel általában befejezettnek tekintjük. Természetesen foglalkoznak a történelemkönyvek, tanulmányok, dokumentum kötetek az elkövetkező megtorlás éveivel, mégis a Kossuth-bankók utóéletének története kevéssé ismert. Az önkényuralom időszakát, iratanyagát földolgozó szempontok között, a Kossuth-bankók egyébként valóságos főszerepe már nem fontos kérdés. Pedig a körültekintő számonkérés szokás szerint nem csak a tettekre terjedt ki, hanem a tárgyakra is, ez esetben a pénzekre, amelyek léte vagy nem léte eléggé lényeges kérdés. A visszatérő osztrák hatalom mindenek előtt két különösen veszélyesnek tartott tárgyféleség: a fegyverek és a pénzek megsemmisítését, eltüntetését tűzte ki céljául.

1 A fegyverletétel utáni új helyzetben a győztesek számára elsődlegessé vált, hogy a fegyverek elkobzásával lehetetlenné tegyék az ellenállás folytatását. De, jellemző módon szinte ugyan ilyen súllyal fontos volt kiirtani a lázadás emlékét is, amelynek megtestesülését nagymértékben a pénzekben látták. Egész sor rendelet született a forradalom és szabadságharc ideje alatt kibocsátott magyar pénzek érvénytelenségéről, forgalomból való kitiltásáról, majd ellenszolgáltatás nélküli beszolgáltatásáról. A közigazgatás sokat küszködött a pénzek ügyével. A pénzek elkobzása legalább annyira volt hatalmi demonstráció, mint abbéli igyekezet, hogy a pénzek még a kegyelet tárgyainak se maradhassanak meg. A magyar pénzekkel kapcsolatos osztrák tütások már kibocsátásukkal párhuzamosan megjelentek, a megsemmisítésükre vonatkozó rendelkezések nyilvánvalóan zömmel 1849. augusztus 13. után keletkeztek. A magyarországi császári hadak főparancsnoka Windischgrätz tábornagy rögtön támadása kezdetén 1848 decemberében, azután 1849 februárjában,

3 majd március 8-án rendelkezett

4 a ma1 A szegedi, pénzekkel kapcsolatos események kutatásáról előzetes ismertetés: NAGY A. 2001. 49-56.; rövid összefoglalás: NAGY Á: 2002. 10-15. 2 A fém és papírpénzek részletes leírása a szükséges egyéb adatokkal: LEÁNYFALUSI-NAGY 2000. 51-79. 3 GYŰJT. 1849. I. 43. 4 GYŰJT. 1849. I. 67-68