A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
FORRÁSOK - FÁRI Irén: 1848-as szegedi relikviák. Baurnfeind Gyula levelei családjának
Most pedig valamit: helyzeted igen sajnálom azért segítek rajtad ha kívánod más közbenjárásával — írd meg nekem legrövidebben van e kedved Conditioban & menni — ugy keresik a segédet mint a Tőt - ha igen ugy legegyszerűb uton jó Conditióba juthatsz — nem Nyitra formába — kérlek tehát erről tudósíts - én el fogok benne pontosan járni — hogy Pepi jo mulat azon örülök s sajnálom hogy annyi időt nem vehet magának hogy nekem írhatna — egy pár sort — hej Miska hallom nem jol dolgozol Pepi irányában — igen levagy valaki által kötelezve — vigyáz ne feled hogy ki vagy! — s még jobban hogy egykor az lehet hogy te valál a közbejáró fő — Isten veled - írjál azonnal Csókollak vagyok szerető Öcséd Pest 5/2 848. Gyula Bárkányi János (1818? - 1889) ügyvéd, 1843-tól köz-, 1845-től váltóügyvédi diplomát szerzett, 1848-ban beállt honvédnek. 9 Barabás Miklós (1810—1898) korának ismert, és sokat foglalkoztatott arckép-, táj és életképfestője, kb. háromezer portréja ismert. Az arckép minden változatában egyaránt kiválót alkotott. 10 Baurnfeind Mihály gyógyszerésznek tanult, pályakezdési, elhelyezkedési problémáin igyekezett testvéröccse segíteni kedvező szerződés elérésével. Az 1848 tavaszi események alapvetően megváltoztatták a fiatal jurátus Baurnfeind Gyula ígéretesnek induló pályáját is, mint oly sok kortársáét. A pesti forradalom hírét a szemtanúk és résztvevők a szabad sajtó első termékeivel március 17-én hozták Szegedre, a délután 5 órakor érkezett „Pannónia" nevű, nemzeti zászlóval díszített gőzhajón. A pestről érkező utasok az események bizonyságául a „Mit kíván a magyar nemzet" és Petőfi „Talpra magyar" című költeményét mutatták a fölfokozott hangulatban várakozó sokaságnak. 11 Minden bizonnyal az utasok között volt Baurnfeind Gyula is, akinek kézírásával fennmaradt a 12 pont és a Nemzeti dal, melyeket március 18-i dátummal Szegeden másolt. Valószínűleg a lelkesedéshez és az érdeklődéshez képest kevés volt a hozott példány és ilyen módon kellet sokszorosítani. A márciusi napok e becses, Szegeden keletkezett dokumentumait mellékletként közöljük. A pesti forradalom szimbólumává váló verset Petőfi március 13-én éjjel írta a 19-ére tervezett reformlakomára. A 12 pont már 11-én elkészült Irinyi József megfogalmazásában, tehát mindkét dokumentum a nyomdai sokszorosítás előtt közkézen foroghatott kéziratos másolatokban. A Nemzeti dal napok alatt országosan nagy népszerűségre tett szert, népgyűléseken, színházakban szavalták, hamarosan több megzenésítése, fordítása látott napvilágot. 12 A szegedi másolat első és második versszakának második sora eltér az eredeti szövegtől: „Most az idő, most vagy soha" ill. „Kárhoztattak ősapáink". E szöveg8 Condicio (lat.): megegyezés, szerződés 9 HABERMANN 1992. 20. 10 ZADOR-GENTHON 1981. 156-157. 11 REIZNER 1884. 122. 12 KERÉNYI 1998. 93-95.