A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

vallás, a tudomány és az irodalom is. Ezeket a válaszokat lényeglátó ismertetésben olvashatjuk Sokrates-től Nietsche-ig ívelően. Megismerhetjük még, hogy vannak tudós filozófusok (Descartes, Kant, Leibnitz, Hegel) és vannak írófilozófusok (Montaigne, Pascal, Voltaire, Rousseau, Schopenhauer). Elemzi szerző a vallás és filozófia kapcsolatát, hasonlóságát és különbözőségét. Az ezt követő nagyobb fejezet címe: A valóságérzés nevelése. Ezen belül három alrésszel találkozunk: az ó és újkor logikája után külön fejezetrészben foglalkozik a szerző Bacon Novum orgánumának filozófiai tételeivel. Természetesen ebből a folyóiratszámból sem hiányoznak a versek. Jékely Zoltán 1944. szeptember 20-i dátumozású Tragikus ősz című művében a természeti képeket fordítja át a kor apokaliptikus emberi történéseinek megjelenítésére. Vöröss István Szeptember bajszán bor csorog című költeménye viszont a természeti jelenségek bukolikus, képzeletgazdag ábrázolása. A verseknél maradva ez alkalommal még négy tematikus, Őszi versek cím alatt közölt költeménnyel ismerkedhetünk meg. Galyasi Miklós Szüret elmúlt című versében is a természeti képek bősége uralkodik, de végső kicsengésként egy sorban az emberi sorsra utal. Káldi János az emberi élet alkonyára asszociál az ősz kapcsán (Őszi esőcsepp). Márkus Rezső Kiszombor szociográfiája című tanulmányában a Makó környéki község múltjának felvázolásával indítja írását. Külön kiterjed figyelme a birtokviszonyokra, ezen belül foglalkozik szerző az 192l-es, majd az 1945-ös földreform gazdasági, társadalmi hatásával. Rövidebb, de külön fejezetben tárgyalja az írás a földműves szövetkezetet és a község gazdasági, valamint közéletét. Az utóbbi részben elemzést kapunk az 1945-ös választásról is. Végül néhány lakos sors-alakulásának ismertetésével zárja Márkus Rezső szociográfiai írását az Új egzisztenciák című fejezetben. Darázs Endre ez alkalommal Útravaló című költeményében a szerelmesek elválásának fájdalmasságát énekli meg, végső kicsengésben rezignált lélekkel. Simonyi Imre Vers a reménytelenségről című versében megrázó sorokban a lét értelmetlenségét fejezi ki. Következőként Illyés Gyula Lélekbúvár című vígjátékának egy részletével találkozunk. Illyés a pszichoanalitikus módszert tűzi humoros-gunyoros formában tollhegyre. Szokolay Károly Álmosság című versében az elalvás pillanatának lelkiállapotát villantja fel. Szentiványi Kálmán fordításában Eminescu Éjfél című költeménye szintén az ébrenlét és álom gondolatkörben foganva gyarapítja a poétikai profilt. Az Extra Hungáriám rovat első részében Szabó Lőrinc fordításában három Shakespeare szonett szerepel. Biztató nősülésre — összefoglaló cím alatt. Oltvai Ferenc Látogatás egy kelet-európai múzeumban című írása Rjazan, Moszkvától mintegy 200 kilométerre Keletre fekvő, kb. 80 ezer lakosú város múzeumával ismertet meg bennünket. A város múltjának lényeget kiemelő ismertetése után végigvezet bennünket szerző az intézmény egyes gyűjteményein (természettudományi, történeti, képzőművészeti). Tájékoztatást kapunk arról is, hogy külön két teremben mutatja be a múzeum a börtönviszonyokat. Szerző szerint a múzeum jó anyagi ellátásban részesül a kulturális kormányzat részéről. Katalógusa azonban még így sincs, mert gyakran cserélik a kiállításokat és ezt nem tudják kellő dokumentációval követni.