A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

A békésebb idők eljövetelével Szegedről kirajzó népesség élesztette újjá a falut 1720-ban. Három év múlva Bieliczky Sámuel plébános vezetésével helyreállították az ősi templomot is. Az erősen megrongálódott erődfalakat és tornyokat azonban már nem építették újjá, azok tégláit az évek során házaik alapanyagául felhasználták. 1729-ben a 300 lakosú települést a Návay család szerezte meg, s ettől kezdődően Földeák és a Návayak neve összeforrt. 1781-ben több mint ezren, a reformkorban közel kétezren laktak itt. 38 A templomdomb volt legfőbb menedéke az 1845. évi tavaszi tiszai árvízkor az itt élőknek. A veszély elmúltával már nem ezen a helyen, hanem jó néhány km-rel keletebbre építették fel a földeákiak új falujukat. Az elhagyott templom épületet ettől kezdve 1923-ig magtárként használta az uradalom. A régi falut az 1860-as évektől kezdték Oföldeáknak nevezni. A két urasági kastélyon kívül, alig 20 ház állt a régi faluban. 1870-ben 368-an, 1900-ban 586-an, 1941-ben 1219-en és 1990-ben sajnos ismét csak 565-en laktak itt. A nagyobb kastélyban 1949 óta öregek otthona, a kisebbikben a művelődési ház és a posta működik. A templomot a már említett 1990-1995. évi régészeti feltárás és műemléki vizsgálatok után, Sípos György szegedi mérnök tervei alapján állították helyre. (12. sz. kép) 1998-ban az erőd kerítőfalát, a toronyalapokat és a sáncárkot is láthatóvá tették. Ezzel az Alföldön egyedülálló műemlékegyüttes jött létre. Az óföldeáki templom egyaránt megközelíthető Földeák, ill. Maroslele felől. A nyári hónapokban Szegedről, a tápéi kompon át igen hangulatos és alig ismert úton lehet az érdeklődő turistákat Oföldeákra vezetni. Útjuk során még a Maros part híres erdejét, a vetyeháti védett erdőt is megtekinthetik. IX. Királyhegyes A Királyhegyesi-ér mindkét partján fekvő Árpád-kori település a 17. század végén pusztult el. A királyi birtok nevét a hajdan itt emelkedő hegyes halomról kapta. Első okleveles említése 1455-ből maradt fenn, mikor V. László király a Harapkói Botos családnak adományozta. Egy év múlva már Hunyadi Jánosé volt a vidék. Mátyás királytól a Vizesi Horváthok kapták, majd a Jaksics családé lett. 1552-ben sokat szenvedett a Maros vidékét végig dúló török hadaktól. 1579-ben 32 itt élő magyar család fizette az adót a töröknek. A 15 éves háborút még túlélte, ám a török-kor végén — 1660-ban — elpusztult. 39 A 17. század végén, 18. század elején több tulajdonosé volt a királyhegyesi puszta, míg végül 1827-ben, egy részét a Blaskovich család szerezte meg. Uradalmi központját Nagy-Királyhegyesen alakította ki. Az 1850-es évek végén épült kastély ma is áll, bár a többszöri átalakítások miatt eredeti értékei jórészt elvesztek. A kincstár kezében maradt puszta nyugati részén, 1844-ben telepített le az aradi kincstári igazgatóság 60 dohánykertész családot. Ekkor éledt újjá az ősi település, a régi helyétől mintegy 3 km-re nyugatabbra. A dohánytermesztés 1878-ban szűnt meg és a kertészség 1882-ben községgé alakult. Temploma 38 GILICZE J.-SCHMIDT J. 17. 39 BLAZOVICH L. 165-166.