A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

1902-ben épült fel. A kis település egészen 1946-ig a külvilágtól elzártan élt. A Makó-királyhegyesi út csak a Sámson-apátfalvi főcsatornáig volt és van a mai napig kikövezve. így a várostól 10 km-re levő község lakói az 1946-ban Rákostól megépült kövesúton érhetik el Makót, 18 km megtétele után. 1949-ben a volt uradalmi központba — Csikóspusztára — is kövesút épült és a Blaskovich birtok épületeiben megalakult a gépállomás. Az ugyanekkor létrejött tsz-ek a rendszerváltásig működtek. Napjainkban is cél a Királyhegyest Makóval összekötő út teljes kiépítése.

40 X. Dál A ma már csak egy határrész ill. egy dűlő nevében élő település igen ősi. Az észak-keleti irányból a Marosba igyekvő Királyhegyesi ér mindkét partján fekvő templomos falut, az 1274-ben kelt birtokmegosztó oklevélben említik először. (DAAL) A Csanád nembeli Makófalviak és Telegdiek osztozkodásakor tulajdona az utóbbiaknak jutott. Neve legelső birtokosának nevét és a talán még Szent István által építeni rendelt temploma emlékét őrizte meg (1555 DALE G YH AZ). A tatárok 1241-es pusztítását átélt falut lakói újra felépítették. Később a csanádi káptalan birtoka lett. Az 1552-es Maros völgyi hadjáratban ismét károsodott. 1561-ben 10, húsz év múlva 19 portája adózott a töröknek. Véglegesen a 15 éves háborúban, 1596-ban pusztult el.

41 A török kiűzése után a dáli puszta Makóhoz tartozott. A település soha nem épült újjá, bár az itteni földek előbb ideiglenes (nyári), majd végleges (téli) szállásokkal benépesültek. A 19. század elejétől egyenletesen nőtt lakossága, a fejlődő mezővároshoz és piacokhoz való közelségének köszönhetően. 1888-ban épült fel a Sámson-apátfalvi főcsatorna hídjánál a dáli iskola. A környék szellemi központjaként fontos szerepet betöltő intézmény utolsó igazgatója Rátky István tanár úr volt. Az 1950-es években kezdődött meg a tanyai népesség fogyása, nem kevéssé az ekkor kierőszakolt tulajdonváltozások miatt. A gazdasági jelentőségüket elvesztett, nagyüzemi táblák közé ékelődött tanyák lakói behúzódtak Makóra, vagy az iparvárosokba költöztek. Az elcsendesedő tantermeket Dalon 1972-ben zárták be.

42 XI. Belez A hajdan itt kanyargó Belez ér mindkét partján feküdt a 14-16. század között a falu. Legmagasabb pontján épült temploma. 1555-ben említik először okleveleinkben, de már akkor is pusztaként. A terület egyik része a csanádi püspöké, a másik a káptalané volt. Az 1561. évi adóív elhagyott faluként említi, húsz év 40 CSONGRÁD M. ÉPÍTÉSZET 153-154. 41 BLAZOVICH L. 84. 42 HALMÁGYI P. 6.