A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben
restek a marginalitásból való kiszakadás lehetőségét. A díszgyűlések budapesti megrendezése épp az előbb említett manifesztáció miatt volt fontos: a görög katolikusok döntő többsége ugyan az ország északkeleti részén élt, mégis a fővárosban rendezett díszgyűlése nagyobb figyelmet kapott a korabeli társadalomtól. A GÖRÖG KATOLIKUS KÖZÖSSÉG MEGERŐSÖDÉSE A 30-as évek során a makói esperes által ellátott szegedi görög katolikus egyházközség fokozatosan megerősödött, kialakultak szervezeti keretei. A fejlődés jele volt az is, hogy 1930-ban Legeza Tivadar, 1934 tavaszán pedig dr. Dudás Miklós máriapócsi házfőnök tartott missziós lelkigyakorlatot Szegeden. E misszió alatt a leányegyházban szokatlan gyakorisággal voltak szertartások egyebek mellett Jézus Szíve ájtatosságot is végeztek. Nem érdektelen itt megemlíteni, hogy a két világháború közötti időszakban számos latin kultusz, devóciós forma elterjedése regisztrálható a magyar görög katolikusok körében. Nem lévén erőteljes magyar nyelvű ortodoxia, a római katolikus környezetben könnyedén vették át a görög katolikus közösségek a nyugati áhítatformákat. Cserbak András szerint ezen áhítatformák elterjesztésében a baziliták kiemelt szerepet játszottak. 16 1906-ban maga a bazilita rend is Jézus Szívének ajánlotta magát. 17 A görög katolikus Jézus Szíve irodalom számos darabja a rend máriapócsi vagy ungvári nyomdájában jelent meg. Az egyes egyházközségekben különböző intenzitással terjedtek e devóciós formák. A debreceni görög katolikus parókia keretében a két világháború között létrejött a Jézus Szíve Szövetség és a Szívgárda is. A debreceni egyházközség történetének kutatói szerint a nyugati kultuszok terjedésével a korabeli parókus a rítusváltoztatástól igyekezett visszatartani a híveket. 18 A nyugati kultuszformák, képi- és szoborvilág megjelenése jól illeszkedett abba a folyamatba, ahogyan a Trianon utáni Magyarországon a görög katolicizmus igyekezett bizonyítani nyugati voltát, magyarságát. A szegedi görög katolikusok körében Ladomérszky Béla parókus megérkezése után megalakult az Oltáregylet és a Rózsafüzér Társulat is. E devóciós formák terjedése, a görög katolikus népi vallásosság ilyen szempontú vizsgálata még figyelemre méltó eredményeket tartogat. 20 A formálódó szegedi görög katolikus népesség eleinte nem hozott létre önálló intézményt és így környezete sem vette észre létezését. A szegedi közösség e kezdeti korszakát találóan írta le az egyházközség 15 éves jubileumán tartott beszédében dr. Muntyán István: „... mi itt Szegeden, - ebben a nagy római katolikus városban - úgyszólván észre sem vettük, hogy laknak közöttünk magyar emberek, 16 CSERBAK András: A magyar görög katolikus népi vallásosság művelődéstörténeti háttere. In: „Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk: TÜSKÉS G., Bp., 1986. 291. 293. 17 MÜLLER Lajos: A Jézus Szíve-tisztelet története. Bp., 1944., 373-74. 18 PlRIGYI István-IVANCSÓ István: A debreceni görög katolikus egyház története. Debrecen, 1993., 84. 19 Görögkatolikus Szemle VIII/19. 2.o. 20 PUSZTAI Bertalan: Egy 19-20. századi vallásos tömegmozgalom, a Jézus Szíve kultusz. Néprajz és Nyelvtudomány XXXLX. (1998) 57-71., 66-67.
