A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

V. Országépítő cserkész (18 éven felül, a férficserkészetig) 1. Apostolok próbája, 2. Mestervizsga próba, 3. A kibontott csomó próbája, 4. Nemzetszolgálat.

137 A férficserkészet, azaz a felnőtt kori cserkészélet szabályait 1942 október végén tette közzé a főcserkész. Az ő munkájukat három alapelv határozta meg: 1. a múlthoz való viszony meg nem tagadása; 2. a férficserkész-munka alapja a csapat; 3. a csapatmunkán felül minden férficserkész közösségi munkát vállalhat, hiszen a kiindulópont: „Kötelességet keresünk!"

138 Az új szabályzat csapattagsághoz kötötte a férficserkészetet, és önálló szervezetet létesített számukra, ugyanakkor tág teret biztosított működésükhöz. Ilyenek voltak a munkaközösségek, amelyekkel szemben a legfőbb elvárás a minőségelvű és a társadalom számára kézzelfogható eredményeket felmutató alkotómunka folytatása volt. Számos terepe volt a társadalomszolgálatnak, így a sajtómunka, a szociális szolgálat, a népnevelés, a szórvány- és telepgondozás, a magyarságkutatás, a családápolás és még számos más lehetőség: minden terület, amely összeegyeztethető volt a cserkészet eszményeivel.

139 Mind a cserkésznevelésben, mind pedig a férficserkész-munkában megkülönböztetett helye volt a harmincas években meginduló regös-cserkészetnek, mint olyan eszköznek, amely a magyar nép kultúráját, hagyományait, életmódját segített beemelni a mozgalomba, s ezáltal új dimenziót nyitni a cserkészet számára. A regölés a megújult cserkészet legelőremutatóbb áramlatait ötvözte a magyar népi mozgalom legprogresszívebb irányzataival. így volt ez már az 1930-as években, s ez nem változott meg, sőt, amennyire a helyzet engedte, még bővült is a háborús időszakban, védve ezzel a cserkészet önállóságát és magyar önazonosságát a szélsőjobboldal elképzeléseivel szemben, amely egy Hitlerjugend-típusú, szinte kizárólag a katonai előképzést erőltető, s a német fasiszta ifjúsági szervezettel szorosan együttműködni kész ifjúsági mozgalomnak látta csak létjogosultságát Magyarországon. A regös munka így tehát a cserkészet nemzetszolgálatának hasznos és példaadó módja volt, egyben — amikor már erre is figyelni kellett — jó eszköznek bizonyult a mozgalom függetlenségének megtartásában. „Céltáborainkkal kapcsolatban a táj-, nép- és fajismerettel is behatóbban foglalkozunk. Fokozottabban kiépítjük a regölést, a népi táncokat, játékokat, zenét és énekei" —jelentette ki kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkészi beiktatását követően, jelezvén, maga is mennyire fontos szerepet szán ennek a területnek a megújuló mozgalomban.

140 Nem ok nélkül ismertettük ilyen részletességgel az ún. Teleki-hagyatékot és különösen az 1942-ben kidolgozott próbarendszert. Ez volt ugyanis az az alap, amelyre a menekülttáborokban meginduló cserkészet építkezhetett. Kisbarnaki 136 Az országos főcserkész 9. sz. parancsa. 1943. június. Bp. 1943. 137 Az országos főcserkész 3. sz. parancsa 1942 október. Bp. 1942. 138 Az országos főcserkész 4. sz. parancsa 1942 november. Bp. 1942. 139 Uo. 140 III. 1.20. v. Kisbarnaki Farkas Ferenc 1942. márc. 30-án kelt nyilatkozata; A regös munkáról lásd: BORBÁNDI, 1983. 206-211., 312., GERGELY, 1989. 218-221 és 296-302., BODNÁR Gábor: A cserkészet útkeresése a magyar társadalomban. Kézirat. 4-7.