A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

azaz a cserkészet mint életforma megélésének ideája nem változtak meg, annál inkább a szervezeti keretek, amelynek hatása elsősorban az egyesületi jellegből mozgalommá történő átszervezésben, valamint a főcserkészi hatáskör kibővítésében nyilvánult meg.

133 Az átalakítás legfőbb szempontjait az 1942-ben életbe léptetett új szervezeti és működési szabályzat tartalmazta.

134 A szövetség működésének reformja keretében jelentősen átalakították a próbarendszert. A vezetők úgy ítélték meg, hogy az addigi próbarendszer sablonossá, iskolaszerűvé vált, azaz a hangsúly a megélt élményekről a vizsgákra helyeződött át. Érvként hangzott el az is, hogy a cserkészetéhez hasonló próbarendszert vezettek be a leventék is, amely összekavarhatta a fiatalokat. Markáns változtatásokat eszközöltek ezért a próbákban, amelyek változatosabbá, egyszersmind a támadásokkal szemben védhetőbbé tették a cserkészetet. Az új próbarendszer az életkori sajátosságokhoz kapcsolta a cserkészmunkát. Három nagy korszakot különített el: a. ) kiscserkészek (11 éven aluliak; a gyermekkor utolsó negyede) b. ) cserkészek (a második fejlődési ív: a fiúkorszak a férfivá érésig) c. ) férficserkészek G a második csúcsteljesítmény embere, aki a harmadik fejlődési ív vonalán jár")

135 A kiscserkészek próbarendszerét 1943 júniusában szabályozták, elsősorban Temesy Győző intenciói alapján. A lényege, hogy a legkisebbek életkoruknak megfelelő fokozatokban kapják meg azokat az értékeket, amelyek elsajátítására már képessé váltak. Dalok, mesék, játékok, gyakorlatok szerves egysége teremtette meg a foglalkozások keretét, melyek középpontjában „a szabadságharc kis hőse, a vörössapkás kisdobos legendás alakja állt." A kiscserkészet szervezete is a mesék hangulatához igazodott: az őrs, a raj és a csapat helyett a család, a sátoralja és a nemzetség volt a működés kerete.

136 A cserkészek szintén életkoruknak, illetve fejlődési korszakaiknak megfelelő besorolást kaptak. Ennek megfelelően 5 szintet különítettek el számukra, s ezekhez kapcsolódtak a próbák: I. Sátorverő cserkész (11 éves, a korábbi újonc) 1. A három kísértés próbája, 2. Csodaszarvas próba, 3. Vasgyúró próba, 4. A szemfüles fiú próbája. II. Úttörő cserkész (12-13 éves, a prepubertás-korú fiú) 1. A tanítvány próbája, 2. Halász-vadász próba, 3. A vérszerződés próbája, 4. Bujdosó próba, 5. Táborozó próba. III. Honkereső cserkész (14-15 éves, a serdülés első korszakában járó fiú) 1. Hitvalló próba, 2. Nomád próba, 3. A segítő kéz próbája, 4. Kalandozó próba, 5. Tinódi próba. IV. Honfoglaló cserkész (16-17 éves, a serdülőkor második korszakában járó fiú) 1. Lovag próba, 2. A jó gazda próbája, 3. A testvérszív próbája, 4. Rohamosztagos próba, 5. „Kötelességet keresünk"próba. 134 A Magyar Cserkészmozgalom szervezeti és működési szabályzata. Bp. 1942. 135 Az országos főcserkész 3. sz. parancsa. Bp. 1942 október. Bp. 1942.