A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben

megyei görög katolikusokat, akiket liturgikus nyelvük után helyben »orosznak« neveztek. Mivel sem templomuk, sem papjuk nem volt, az idetelepült görög katolikusok eleinte a római katolikus templomba jártak. A keleti szertartású egyházközség ténylegesen 1740-ben alakult meg és 1748-ra építette fel saját első templomát. A jelentős mértékben gyarapodó közösség ismét megfogyatkozott, amikor nagyobb görög katolikus csoport települt át Bácskeresztúrra. A makói közösség 1778-ra építette fel Oltalmazó Istenszülő titulusú, ma is álló templomát.

4 Makó fokozatosan a környék görög katolikus egyházi központja lett, többnyire állandó parókussal. A kettős eredetű, betelepült ruszin és folyamatosan beköltöző román közösség a 19. században fokozatosan magyarosodásnak indult. A korabeli eseményekről fennmaradt és publikált dokumentumok alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a folyamatos utánpótlással rendelkező románságot kevésbé érintette a nyelv- és identitásváltás. Ennek ékes példája az 1844-es makói canonica visitatio, melyet Janka György és Lakatos Pál adott közre. Eszerint a 19. század közepétől egészen a hajdúdorogi püspökség megalakulásáig és Makónak a nagyváradi görög katolikus püspökségből oda történt átsorolásáig folyamatos nyelvi viták borzolták a helyi görög katolikusok kedélyét. E küzdelem első ismert emléke egy az említett visitatio által rögzített szimbolikus harc. Eszerint egy újonnan betelepült román hívő lemeszelte azt a cirill betűs ószláv nyelvű emléktáblát, mely a templomot építtető Mária Terézia kegyességét hirdette. A tábla szimbolikus volta, a templomot eredetileg építő közösségre való nyilvánvaló utalás miatt zavarta a nem-ruszin eredetű tagokat.

5 Ettől az időponttól kezdve több hasonló konfliktust jegyeztek fel. Némely esetben a nem engedélyezett, magyar liturgikus nyelvet használó helyi közösség került ellentétbe a joghatóságot gyakorló nagyváradi görög katolikus püspökkel.

6 A SZEGEDI GÖRÖG KATOLIKUS ÉLET KEZDETEI A 19-20. század fordulóján Szegeden is egyre jelentősebb görög katolikus közösség alakult ki. Egyes feljegyzések szerint már az első világháború előtt igyekeztek felmérni a szegedi görög katolikusok számát, melyet akkor 734 főben határoztak meg.

7 A helybeli görög katolikusok száma tovább nőtt az első világháború után is. E csoport két forrásból eredt: egyrészt a már korábban a régióba, például Makóra került görög katolikusok leszármazottai, másrészt a trianoni területvesztések után felsőoktatási, városi központként tovább erősödő Szegedre Északkelet-Magyarországról érkezők. A korabeli népszámlálások szerint 1920-ban a város lakosságának 0,4%, 1930-ban 0,4%, 1941-ben 0,7% volt görög katolikus vallású.

8 A 4 JANKA György-LAKATOS Pál: A makói görög katolikus egyházközség canonica visitatioja 1844-ben. Görög Katolikus Szemle Kalendáriuma 1994. Nyíregyháza, 1993., 84-93, itt: 84-85 (Ugyanezen írás másik változatát ld. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 4. 1993. 215-222.) 5 Uo. 89 6 JANKA György: A magyar liturgikus nyelv és a makói görög katolikusok. Athanasia 9. 1999., 61-70., itt: 64 7 Görögkatolikus Szemle VJII/19. 2.o. 8 Szeged története IV. 1919-1944., Szeged, 1994., 610.