A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

A cserkészmunka megindításában a legaktívabbak ekkor is azok az öregcserkészek voltak, akik egyfajta baráti közösségként hoztak létre szervezeteket. A legkorábbi ilyen kezdeményezés a Bédy Lajos által vezetett Botond férficserkészcsapat volt, amely 1946. február 10-én alakult meg Ausztriában, a wörgli B-lágerben. Bédy beszámolója szerint azért férficsapatként kezdték meg a munkát, mert a környéken nem volt fiatalság. 1946 nyarán változott a helyzet, mert Sollbad-Hall mellől, Absamból egy másik menekülttábort telepítettek Wörglbe, s az újonnan érkezők között már számos fiatal akadt. Miközben a fiatalok száma növekedett, a „D.P. élet hányódása következtében a felnőtt csapattagok szétszóródtak. " A csapat így fiatalokkal működött tovább, a 6. sz. Botond cserkészcsapatként, előbb Wörglben, majd 1948-tól egy árvizet követően Kufsteinben.

40 Hasonló kezdeményezés indult meg az olaszországi Reggio Emilia-i táborban, ahová az angolok 1945 májusától telepítették át az ausztriai menekülttáborokból az első magyarokat. Itt alakult meg 1946. május 26-án a Magyar Oregcserkész Klub, amelyet olyan személyek hoztak létre, akik „a divatos áramlatok felhőiben, vagy régen elmúlt cserkészéletük élményeiből kevesebb alappal, mégis vonzódva a jobb, nemesebb után, jelentkeztek a cserkészkedés gondolatával.

M1 Az egyesület alapító ülésén elfogadott alapszabályban célként deklarálták „a magyar cserkészideál élését", a cserkész életfelfogás és -jellem ki- és továbbfejlesztését, valamint a tábor kulturális és társadalmi életének hathatós segítését. A klub tagja lehetett a magyar tábor minden 12. évét betöltött lakója, aki elfogadta az alapszabályt és vállalta a tagsággal járó kötelezettségeket, így a cserkésztörvény megtartását, a vezetőség határozatainak végrehajtását, továbbá az összejöveteleken való pontos megjelenést. Az egyesületet harmincan alapították. Elnökké P. Borsy Engelbertet, helyettesévé dr. Letényi Árpádot, jegyzővé Kékesi Gusztávot választották.

42 Noha a csoport tagjai többször tartottak összejövetelt, sőt 20 fővel augusztusban tábort rendeztek, a munka azonban a kezdeti lelkesedés ellenére mégsem vált igazán hatékonnyá. A klub ténykedését aztán az 1946. őszi nagyarányú hazatelepülés, illetve a táborlakók egy részének áttelepítése megakasztotta, oly annyira, hogy a működés leállt, s csak hónapok multával, 1947. április 6-án indult meg ismét a Bari-közeli trani dípí táborban, Gönczi Kőrös Béla vezetésével. Munkájuk elsősorban a tábori élet elviselhetőbbé tételére koncentrálódott.

43 Amikor 1947 augusztusában a csoport döntést hozott arról, hogy nevét Mikes Kelemen Magyar Oregcserkész Klubra változtatja, már látható volt, hogy működését sokáig fenntartani nem lehet. Az irányítást rövid ideig dr. Vácz Elemér vette át, ám mivel az alapító tagok nagyobb részével még az ősz folyamán ő is kivándorolt Argentínába, a klub munkája a Császár Ede által vezetett lipari, majd bagnoli székhelyű 23. sz. Krisztus király cserkészcsapat keretén belül újjászervezve folytatódott tovább 44 Ettől kezdve G. Kőrös Béla olaszországi vezetőként segítette a csapat munkáját.

45 A 40 III.1.22. A 6. sz. Botond cserkészcsapat jelentése 1949 41 III. 1.20. Az olaszországi magyar cserkészet. A 23. sz. Krisztus király cserkészcsapat története. Összeáll: G. KÖRÖS Béla. 1948. ápr. 24. 42 ÜL 1.14. A Magyar Öregcserkész Klub naplója 1946-1947. 43 III. 1.20. G. KŐRÖS Béla összeállítása; III. 1.14. A Magyar Öregcserkész Klub naplója 1946-1947 44 Uo. 45 III.4.1. G. KŐRÖS Béla jelentése 1947