A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

A cserkészmunka megindításában a legaktívabbak ekkor is azok az öregcser­készek voltak, akik egyfajta baráti közösségként hoztak létre szervezeteket. A leg­korábbi ilyen kezdeményezés a Bédy Lajos által vezetett Botond férficserkészcsapat volt, amely 1946. február 10-én alakult meg Ausztriában, a wörgli B-lágerben. Bédy beszámolója szerint azért férficsapatként kezdték meg a munkát, mert a környéken nem volt fiatalság. 1946 nyarán változott a helyzet, mert Sollbad-Hall mellől, Absamból egy másik menekülttábort telepítettek Wörglbe, s az újonnan érkezők között már számos fiatal akadt. Miközben a fiatalok száma növekedett, a „D.P. élet hányódása következtében a felnőtt csapattagok szétszóródtak. " A csapat így fiatalokkal működött tovább, a 6. sz. Botond cserkészcsapatként, előbb Wörgl­ben, majd 1948-tól egy árvizet követően Kufsteinben. 40 Hasonló kezdeményezés indult meg az olaszországi Reggio Emilia-i táborban, ahová az angolok 1945 májusától telepítették át az ausztriai menekülttáborokból az első magyarokat. Itt alakult meg 1946. május 26-án a Magyar Oregcserkész Klub, amelyet olyan személyek hoztak létre, akik „a divatos áramlatok felhőiben, vagy régen elmúlt cserkészéletük élményeiből kevesebb alappal, mégis vonzódva a jobb, nemesebb után, jelentkeztek a cserkészkedés gondolatával. M1 Az egyesület ala­pító ülésén elfogadott alapszabályban célként deklarálták „a magyar cserkészideál élését", a cserkész életfelfogás és -jellem ki- és továbbfejlesztését, valamint a tábor kulturális és társadalmi életének hathatós segítését. A klub tagja lehetett a magyar tábor minden 12. évét betöltött lakója, aki elfogadta az alapszabályt és vállalta a tagsággal járó kötelezettségeket, így a cserkésztörvény megtartását, a vezetőség határozatainak végrehajtását, továbbá az összejöveteleken való pontos megjelenést. Az egyesületet harmincan alapították. Elnökké P. Borsy Engelber­tet, helyettesévé dr. Letényi Árpádot, jegyzővé Kékesi Gusztávot választották. 42 Noha a csoport tagjai többször tartottak összejövetelt, sőt 20 fővel augusztus­ban tábort rendeztek, a munka azonban a kezdeti lelkesedés ellenére mégsem vált igazán hatékonnyá. A klub ténykedését aztán az 1946. őszi nagyarányú hazatele­pülés, illetve a táborlakók egy részének áttelepítése megakasztotta, oly annyira, hogy a működés leállt, s csak hónapok multával, 1947. április 6-án indult meg is­mét a Bari-közeli trani dípí táborban, Gönczi Kőrös Béla vezetésével. Munkájuk elsősorban a tábori élet elviselhetőbbé tételére koncentrálódott. 43 Amikor 1947 augusztusában a csoport döntést hozott arról, hogy nevét Mikes Kelemen Magyar Oregcserkész Klubra változtatja, már látható volt, hogy működését sokáig fenntar­tani nem lehet. Az irányítást rövid ideig dr. Vácz Elemér vette át, ám mivel az ala­pító tagok nagyobb részével még az ősz folyamán ő is kivándorolt Argentínába, a klub munkája a Császár Ede által vezetett lipari, majd bagnoli székhelyű 23. sz. Krisztus király cserkészcsapat keretén belül újjászervezve folytatódott tovább 44 Et­től kezdve G. Kőrös Béla olaszországi vezetőként segítette a csapat munkáját. 45 A 40 III.1.22. A 6. sz. Botond cserkészcsapat jelentése 1949 41 III. 1.20. Az olaszországi magyar cserkészet. A 23. sz. Krisztus király cserkészcsapat története. Össze­áll: G. KÖRÖS Béla. 1948. ápr. 24. 42 ÜL 1.14. A Magyar Öregcserkész Klub naplója 1946-1947. 43 III. 1.20. G. KŐRÖS Béla összeállítása; III. 1.14. A Magyar Öregcserkész Klub naplója 1946-1947 44 Uo. 45 III.4.1. G. KŐRÖS Béla jelentése 1947

Next

/
Oldalképek
Tartalom