A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

szétszórtságban és a nagy, gyakran 500-1000 km-es távolságok miatt a csapatba tömörült cserkészek tevékenységét Császár Ede parancsnok levelezés útján kény­szerült irányítani. 46 Némileg könnyebben lehetett megindítani a cserkészmunkát azokban a tábo­rokban, amelyekben koncentráltabban voltak a magyarok. A legnagyobb gondot itt a megszálló hatóságok legalábbis hallgatólagos jóváhagyásának megszerzése okozta. Ez egyszerűbben ment az angolok és a franciák, nehezebben az amerikai­ak által ellenőrzött megszállási zónában. 47 Nem véletlen, hogy az első kezde­ményezések az angol megszállási övezetben lévő táborokban indultak meg. Ezek között a legkorábbi, amely nem öregcserkészek szerveződéseként, hanem fiatalok­kal foglakozó csapatként jött létre, 1946. március 17-én alakult meg az ausztriai Feistritz an der Drau melletti feffernitzi lágerben Ft. Marosi László vezetésével. 48 Ez volt a később 1. számmal regisztrált Mikes Kelemen cserkészcsapat. A szervezet az ottani tábori iskola tanulóiból rekrutálódott, s mintegy 30 gyerekkel nagy ne­hézségek árán jutottak el május közepére az újoncpróbáig, illetve a május végi avatásig. A munkát gyakorlott cserkésztisztek, dr. Csongor György és dr. Szabó Gyula segítették, s portyák szervezésével és rendszeres foglalkozásokkal színesí­tették a láger-élet egyhangúságát. 49 A fiúk mellett hamarosan a lányok is csapat­ba szerveződtek, vezetésüket szintén Marosi László vállalta magára. Belőlük ala­kult a későbbi 2. sz. Zrínyi Hona leánycserkészcsapat. 50 Ugyancsak Mikes Kelemen nevét vette fel az 1946. augusztus 5-én a németor­szági Esensben 60 fővel megalakuló cserkészcsapat, melynek parancsnoka az in­duláskor Pröhle Jenő tanár volt. 51 A csapat megalakítására az angol megszállási övezet ifjúsági nevelésügyének ellenőrzésével megbízott tisztnek, Lysons őrnagy­nak a jóváhagyásával kerülhetett sor, aki nem cserkészcsapatként, hanem ifjúsági egyesületként, egyfajta „tanító szakosztályként" adott engedélyt a működéshez. Ez mind a megszálló hatóságok, mind a táborparancsnokság részéről hallgatólagos jóváhagyást jelentett a munka megindításához, sőt, a tábor vezetősége még a szer­vezőtestületi feladatokat is elvállalta. Az engedély megadása azonban számos kor­látozással is együtt járt. Nem engedélyezték az egyenruha használatát, megakadá­lyoztak minden katonainak tekinthető kiképzést, s tilos volt bármilyen zárt rendben végrehajtott alaki gyakorlat is. Ezeket ugyanis tiltotta a megszállási öve­zetre vonatkozó, a szervezkedést korlátozó jogszabály. Kijelölték a csapat mozgási körletét is, amely egybeesett a táborlakók részére a megszálló hatóság által kije­lölt mozgási körlettel. Ez azt jelentette, hogy a csapat kirándulási és táborozási le­hetőségei szigorú keretek közé estek. 52 Hasonlóan nehéz körülmények között alakult meg a Passau melletti Wald­werke táborban a később 9. számmal nyilvántartásba vett gróf Teleki Pál cserkész­csapat 1946. november 13-án. A csapat kezdeményezője és első parancsnoka a lá­46 Uo. 47 MAROSVÁRI, 1995. 323. 48 Szétszórt árvalányhaj. 1966. 1., III. 1.4. 1. körlevél 49 Uo. 50 III. 1.20. A csapatok névsora 1948. jan. 27-én 51 III.1.12. Horváth János csapatparancsnok munkanaplója 1946-1947 52 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom