A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)
zetőjének nevezte ki. A protestáns felekezetek hívőit a Nyugat-Európái Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat fogta össze, melynek élén Nagy Sándor vezető lelkész állt. A két történelmi egyház missziós szerepének jelentőségét jól mutatja, hogy 1947-ben 109 katolikus és 46 protestáns lelkész végzett magyar nyelvű lelkigondozást a németországi és ausztriai menekülttáborok lakói között. 28 A menekültek életében, lévén többségük katolikus, különösen Kótai Zoltán szerepe volt meghatározó ezekben az években. Nemcsak lelkipásztorként, nem csupán a katolikus egyház emigrációs intézményrendszerének egyik megalapozójaként tett sokat, hanem missziós és kulturális szerepvállalása is felbecsülhetetlen jelentőséggel bírt. Nevéhez fűződik többek között a dípígyerekek magyar nyelvű alsóés középfokú oktatása megszervezésének elősegítése és intézményesítése a menekülttábori viszonyok között. Később cserkészvezetőként is fontos szerepet vállaló pedagógusok jóvoltából a gyerekek tanítása egyes németországi táborokban már 1945 őszén megkezdődött, így a Passau-Waldwerke-i táborban Csejtey Béla irányításával, a Feistritz an der Drau melletti feffernitzi lágerben Marosi László, Rosenheimben pedig Rozsályi Ferenc és Ravasz Dezső vezetésével. 29 Kótai ezeknek, s több újonnan létrejövő tábori iskolának az anyagi feltételrendszerét teremtette meg azzal, hogy 1947-ben a protestáns egyházi és segélyszervezetekkel karöltve iskolabizottságot hozott létre Korányi Elemér pápai kamarás vezetésével, melynek feladata az iskolák működtetésének és társadalmi elismertetésének biztosítása volt. A finanszírozásban a Vatikáni misszió révén ő is szerepet vállalt. Munkájuk eredményeként 1948-ban 7 iskolában 44 tanár irányítása mellett 648 növendékkel foglalkozhattak: a Passau-Waldwerke-i táborban 320, Niederaudorfban 40, a plattlingi táborban 67, a piddingiben 110, a metteniben 42, Münchenben 17, a künzingi tábor magyar iskolájában pedig 52 diák tanult. 30 Ezek az iskolák részben az 1948-as németországi pénzreform miatt, melynek következtében 3 iskola megszűnt és a tanulói létszám harmadára esett vissza, 31 de még inkább a mind erőteljesebbé váló kivándorlás miatt veszítettek ugyan jelentőségükből, de tagadhatatlan, hogy a táborok sanyarú viszonyai között tengődő gyerekek nevelését, a magyar nyelv és kulturális örökség megőrzését példaértékű módon szolgálták. A németországi magyar iskolákkal párhuzamosan Ausztria menekülttáboraiban is megszerveződött a magyar oktatás. Noha erről átfogó adataink nincsenek, tudjuk, hogy a jelentősebb táborokban (Feffernitz, Kellerberg, Wörgl, Innsbruck) működtek ilyen intézmények. Az innsbrucki magyar iskolának például 1947-ben 85 beiratkozott tanulója volt. Az iskola elemi és középiskolai tagozatból állt. Az elemi tagozat osztatlanként, a középiskolai 2-2 osztályonként összevontan működött délutánonként, az osztrák gimnázium épületében. 32 A wörgli táborban 212 27 III.1.11. Beszámoló a Vatikáni misszió magyar delegátusának 1946. évben végzett munkájáról. 1., BOROVI, 2000. 77-78, BORBÁNDI, 1985. 24.. 28 KOVÁCS, 1999. 42. 29 BORBÁNDI, 1985. 25-26., Szétszórt árvalányhaj. 1966. 2.; A németországi magyar gimnázium 1965/66. évi értesítője. Burg Kastl bei Arnberg, 1966. 3-4.; Húsz éves a magyar gimnázium Rostiban 1958-1978. Jubileumi emlékkönyv. Kiadja a Kastli magyar gimnázium igazgatósága. KASTL, 1978. 18-24. 30 III.l.ll. Beszámoló a Vatikáni misszió magyar delegátusának 1946. évben végzett munkájáról. 6. 31 Uo. 32 MÁDAY, 1947. 106.