A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben
azonosságtudata is rögzült, nagyban kötődik az egyházhoz mint intézményhez, a település életében való azonos mérvű és jelentőségű részvételhez. Szögesen eltérő a helyzet a tömb görög katolikus területeken kívül eső szórványok esetében. Ezek közül kiemelkedik néhány régebbi eredetű görög katolikus közösség — például a makói, ahol a keleti rítus hívei a település köztudatában pontosan meghatározott helyet foglalnak el. A szegedi gyülekezet a görög katolikus közösségek harmadik csoportjába tartozik: olyan szórványgyülekezet, mely viszonylag rövid történetű, a papi szolgálattól függően változó méretű, összetételű közösség, melynek létét nem erősíti olyan szimbolikus épület sem, mint egy eredetileg is görög katolikus templomnak tervezett épület. A város köztudatában csak mérsékelten van, tud jelen lenni a szegedi görög katolikus gyülekezet. Jól példázza ezt egy az 1990-es években Északkelet-Magyarországról Szegedre került görög katolikus hívő visszaemlékezése arról, hogyan próbálta megkeresni a szegedi görög katolikus templomot. „Na, ne mondja már! Hogy milyen kálváriát kellett járnom! Hogy hol van a görög katolikus templom, senki se tudta. Mentem az utcán és mindenkit megszólítottam: »Mondja mán', a görög katolikus templom merre van?« »Hat ő azt nem tudja.« A, mondom, én mán' nem kérdezek senkit. Elmentem a felsővárosi katolikus templomba itt a közelben, ott volt a gyóntatószékben épp egy atya, odamentem, és mondom, »én kérdezni szeretnék valamit atya.« »Tessek« — mondja. »Nem tudja nekem senki megmondani, hol van a görög katolikus templom.« »0, hát egyszerű, hát itt van a Lechner téren.« Na, és így találtam rá a görög katolikus templomocskára." A szórvány gyülekezet pedig számos lehetőséget megragad a város köztudatában való megjelenésre, aktivitása kiemelkedő. Ebben az írásban az egyházközség kialakulásának körülményeit, illetve a leányegyház létrejöttétől a parókiává válásig tartó történetét tekintem át röviden. Ennek keretében különös figyelmet fordítok a város más vaUású csoportjai előtt történő önmegjelenítésre, önmegfogalmazásra a vizsgált időszakban. Véleményem szerint a társadalmi nyilvánosság új formáit (sajtó, közéletben való részvétel, stb.) nagyon tudatosan használta az új közösség. Ezen új nyilvánossági formák kiváló forrásanyagul szolgálnak annak feltárásához, hogyan, milyen önmagáról alkotott képpel akart megjelenni Szegeden a görög katolikus közösség. Ehhez kapcsolódóan az írás végén közlöm a leányegyház alapító jegyzőkönyvét 2 (1921) illetve a várostól önálló görög katolikus parókiát kérvényező iratát 3 (1929). GÖRÖG KATOLIKUSOK A DÉL-ALFÖLDÖN A dél-alföldi görög katolikus közösségek népessége két forrásból táplálkozott a török hódoltság utáni időkben: a már helyben lakó illetve keletről érkező románságból és az ország északkeleti részéből idetelepült ruszinokból. A régió görög katolikus közösségeinek létrejöttét kiválóan szemléltetik a makói gyülekezet kialakulásának körülményei. Janka György szerint Stanislavich Miklós csanádi püspök a 18. század elején, Makó újratelepítésekor hívott ide Szabolcs, Bereg, Ung 2 Parókiái Levéltár, Szeged, Görög Katolikus Parókia 3 SzCsPL Egyházigazgatási Iratok I.l.a 2585/929. sz.
