A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben

A SZEGEDI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG KIALAKULÁSA Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben PUSZTAI BERTALAN A 19-20. század fordulóján az Osztrák-Magyar Monarchia társadalma gyors változások közepette élt.* A gazdasági virágzás a társadalmi mobilizáció korábban elképzelhetetlen felgyorsulásával járt. A soknemzetiségű államban minden korábbi közösségszervező erőt háttérbe szorított egy, a 19. század során felerősödő, átalakuló eszme, a nemzeti tudat. Ez a közösségi tudat szimbólumokban, a történelem hasonló felfogásában, egyesítő személyiségek tiszteletében artikulálódott.

1 Ebben a környezetben egyének és csoportok keresték helyüket, szerepüket. E csoportok egyike volt a régóta dominánsan római katolikus közegben élő, román és ruszin görög katolikus tömegből elmagyarosodott, ekkorra körülbelül 200 ezer fős magyar görög katolikusság. A szegedi görög katolikus parókia történetének, kialakulási körülményeinek összefoglalása jó például szolgálhat arra a folyamatra, ahogyan a felgyorsult mobilitás csökkenti az ország vallásföldrajzi különbségeit, megszünteti regionális sajátosságait. Tanulmányozhatjuk, ahogyan egy regionális vallási közösség fokozatosan kilép a regionális létből és az ország más, eredetileg általa be nem népesített részein is megjelenik. A görög katolicizmus igazi „köztes-európai" jelenség: Magyarország északkeleti részén kívül, Kelet-Szlovákiában, Kárpátalján és Ukrajna délkeleti részén, Románia erdélyi részein és délkelet Lengyelországban él a görög katolikusok többsége. Századokon keresztül, a 16-17. századi görög katolikus uniótól szinte napjainkig úgy tekinthetünk a görög katolicizmusra, mint Európa két nagy egyházi és kulturális régiójának pontos jelzőjére, mint a kelet- és nyugat-európai, ortodox illetve latin és protestáns kereszténység határmezsgyéjének kifejeződésére. A görög katolicizmus a fent említett területek bizonyos településein domináns vallásfelekezet, szerepe az egész régióban meghatározó. Kulturális hatása egyértelmű. Északkelet-Magyarország többvallású (számos helyen: római és görög katolikus, református) településein a görög katolicizmussal kapcsolatban a másvallású lakosoknak is vannak képzetei, rögzült, a valóságtól néha már eltávolodott ismeretei, ahogyan ezt a számos helyen máig megmaradt egykori „orosz", „román" csoport-elnevezések is jelzik. Ezeken a területeken a görög katolikus hívők vallási * Az írás az OTKA F 026272 számú kutatási programja keretében készült. Külön köszönettel tartozom Szaplonczay Miklós szegedi parókus atyának. 1 HOBSBAWM, Eric: Tömeges hagyománytermelés: Európa 1870-1914. In: HOFER T.-NIEDERMÜLSEN P- (szerk): Hagyomány és hagyományalkotás. Budapest, 1987., 127-198., itt: 127-128.