A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
BERNÁTSKY Ferenc: Az 1920-as nemzetgyűlési választások Hódmezővásárhelyen
tásból is kitűnik, hogy mennyire demokratikus volt ez a választójogi szabályozás, egy nyugodtabb politikai és gazdasági helyzetben az ország lakosságának majdnem fele rendelkezett volna választójoggal. Az elméleti létszámot azonban egyfelől a 24 évnél fiatalabb, Károly csapatkereszttel rendelkező férfiak növelik, másfelől a választójogi rendeletben a választójogból kizártak csökkentik. A kutatásaink során nem sikerült adatokat találni sem a 24 évnél fiatalabb, Károly csapatkereszttel rendelkező férfiak számáról, sem a választójogból kizártak számáról. A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ÉS A SZAVAZÁS A március 2-án bevonuló Nemzeti Hadsereg százada egy, hat év alatt háborútól és megszállóktól egyaránt kifosztott és megnyomorított várost talált. A román megszállás alóli felszabadulás után azonnal megkezdődött az okozott károk felmérése, a politikai élet újjászervezése. A Magyar Nemzetőr című újság március 24-én a „Májusban választ a Tiszántúl" című cikkében 39 a választások minél hamarabbi kiírásának lehetőségéről írt. Ezzel az írással gyakorlatilag elkezdődött a választási harc. Március 28-án a Vásárhelyi Reggeli Újságban Kovács Jenő aláírással megjelent cikk szerint Lázár Dezső 40 helyi birtokos lesz az I. választókerületben a „keresztény kisgazdapárt" jelöltje a közelgő választáson. „A polgárőrség és különösen a külterületi, kizárólag kisgazdákból álló polgárőrség, de hisszük, hogy a város is — foglalkozásra való tekintet nélkül hálás akar maradni parancsnokához, s legközelebb testületileg fogja őt felkeresni és felkérni a jelöltség elfogadására." „...az egész polgárság is önmagát becsüli meg akkor, ha... önnön védelmezésének megszervezőjét továbbra is biztosítja ragaszkodásáról." „Lázár Dezső Vásárhelyen a legképzettebb kisgazda. Lázár Dezsőnek volt az oláh dúlás előtt...a legmintaszerűbben vezetett mintagazdasága. És ne felejtsük csakis az lehet a köznek, s mindnyájunknak jó gazdája aki önmagának is jó gazda." „A polgárőrség szervezése alkalmából... városunk csaknem mindegyik polgárának volt alkalma vele beszélni és megismerni." Válaszul a Magyar Nemzetőr március 31-én „Ki legyen a képviselő" című írásában 41 egyrészt megfogalmazta a követendő politikai irányvonalat: „Magyarországon soha senki nem akart más szellemű politikát, mint keresztény magyar 38 Az itt szereplő adatot a következő képlettel számoltuk ki: (korcsop. létszáma* az írni-olvasni tudók %-val)/ 10 (10 - a félévek száma) 39 Magyar Nemzetőr 1920. március 24. l.p. 40 Lázár Dezső (Hódmezővásárhely, 1876 - Budapest, 1962) 1894-ben érettségizett, Keszthelyen végezte el 1896-ban a gazdasági akadémiát. Az I. világháborúban, mint főhadnagy, később százados harcolt egészen 1917-ben bekövetkezett súlyos sérüléséig. 1919-ben a helyi Nemzeti Tanács által szervezett 1600 fős Polgárőrség parancsnoka. 550 holdon gazdálkodott. Gazdasági főtanácsos, okleveles gazdász, törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tag, református presbiter, a Gazdasági Egyesületnek, a Hitelszövetkezetnek, a Búzaértékesítőnek elnöke, az OMGE igazgató választmányának, az Országos Gazdaszövetségnek és a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatóságának, továbbá a kamara állattenyésztési, közgazdasági, biztosítási, gazdászati, adóügyi és tanyai szakosztályának tagja. FEJÉRVÁRY 1929. 69-70., LÁZÁR 1977. 48-51. 41 Magyar Nemzetőr 1920. március 31. l.p.