A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

A VÁROSHÁZI TISZTVISELŐK ÉS ALKALMAZOTTAK HELYZETE SZENTESEN 1920-1944 KÖZÖTT BALÁZS GYÖRGY n. A GAZDASÁGI VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEI A KÖZTISZTVISELŐK, AZ ALKALMAZOTTAK ÉLETNÍVÓJÁRA, S AZ AZT KÖVETŐ ÉVEK HELYZETE (1930-1938) 1929. október 29-ét, a New-York-i „fekete csütörtököt" semmiképpen sem tekinthetjük a válság magyarországi kezdőpontjának. Sok minden történt ezen az őszön, de semmi olyasmi, ami a nagy robbanásra figyelmeztetne. Magyarországon eleinte nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a válságnak. A politika és a közélet központjában ekkor még nem a gazdasági kérdések állottak.

1 A válság hatása eleinte a köztisztviselők életében, az állam, s a városok háztartásaiban sem jelentkezett. Ebből adódhatott, hogy 1930 nyarán Szentesen folytatódtak az 1929-ben jelentősebbé váló fizetési feljebb sorolások. A képviselő-testület 1930. augusztus 29-i ülésére a városi főjegyző terjesztett elő kérelmet a VII. fizetési osztály 3. fokozatába való előléptetése tárgyában. A közgyűlés egyhangú elfogadásával a főjegyzőt 1929. október 1-től visszamenőleg a kérelmezett fizetési osztályba léptették elő.

2 Ugyanezen a tanácskozáson a polgármester előterjesztésére a belügyminiszter 46.601/1930. IV. számú rendelet alapján, a helyettesítési szolgálati idő beszámításával a következő tisztviselők új fizetési besorolását hagyta jóvá az önkormányzat. Az árvaszéki helyettes elnök 1929. július 1-től visszamenőleg VIII. fizetési osztály 1. fokozat „A" csoportjába, az árvaszéki ülnök ugyanezen időponttól, ugyanebbe a kategóriába, s az adóügyi tanácsnok 1930. január 1-től a VIII. fizetési osztály 2. fokozat „A" csoportjába került.

3 A fizetési előbbre sorolások amint azt a források tükrözik, a testületi ülésen átmentek, ezáltal is javítva az érintettek anyagi viszonyain. A szeptember 26-i közgyűlésen még a testület jóváhagyta a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és nyugdíjasainak, valamint az özvegyeinek a 7.950 pengős lakáskülönbözeti póthitelét. Ugyanakkor már számolt a válság várható hatásaival, s ezért a szegények segélyezésére és ínségakciókra 12.000 pengő póthitelt engedélyezett.

4 1 BORSÁNYI György: A válságévek krónikája 1929-1933. Bp. 1986. Kossuth Könyvkiadó 235. és 12-13. 2 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1930. 210/kgy. sz. 3 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1930. 212/kgy. sz. 4 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1930. 282/kgy. sz.