A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben

Csanádpalotán. Temesvárott, Pécskán, Nagyjécsán, Eleken, majd Szegeden, a palánki plébánián.

16 1829-ben jogtudományi szigorlatot tett. 1835 októberétől kisteleki plébánosként szolgált. Tisztségébe Kreminger Antal esperes iktatta be 1836. február 14-én. Kisteleken nem volt népszerű, sem a kegyúrral, sem a hívekkel nem találta meg a közös hangot.

17 1849 augusztusában Cziráky János császári biztos a rókusi plébánia vezetésével bízta meg. Ezt a püspöki helynök 1849 októberében megerősítette, s előbb megbízott, majd helyettes esperesnek nevezte ki.

18 Rókuson sem kedvelték. 1863. október 20-án halt meg Szegeden. A tudós rókusi lelkész (későbbi címzetes püspök), Jászai Géza így írt róla: „Szép tehetséggel megáldott, eszes, képzett ember volt, ki tehetsége alapján nagyra lett volna hivatva, ámde egyrészt erőszakos természete, czivakodásra való hajlama és nyersesége, másrészt politikai állásfoglalása mindenkit elidegenített személyétől."

19 Kisteleken állandóan járandóságának növelését követelte, szabálytalanul vezette a templomi számadásokat, a hívekkel lekezelően bánt.

20 1 840. június l-jén tizenöt kisteleki polgár tett panaszt Kreminger Antal kerületi esperesnél. A plébános ugyanis nem adta ki nekik — a pénzükön készült — feszületet és két templomi zászlót, amikor búcsúra indultak (Szegedre és Hajósra). Később a püspökhöz fordultak, helyezze át a lelkészt, mivel közbotrány okozott.

21 Szűcs 1844 augusztusában benedikálta (megáldotta) a templom Szűz Mária-szobrát és díszes orgonáját.

22 1846 júliusában a Szeged felé utazó gróf Széchenyi István meglátogatta a plébániát és Szűcs Antal asztalánál ebédelt.

23 A plébános hívekkel való ellentéte odáig fajult, hogy 1847. november 7-én a plébániaépületet fölgyújtották.

24 1847. november 12-én tájékoztatta az esetről Lonovics József püspököt. „Elszomorodott szívvel tudatom Nagyságoddal: miként folyó hó 7. éji óráiban plébániaházam, valamely gonosztevő által felgyújtatván, annak födele egészen leégett, a szobák azonban különös Isteni kegyelemből — mindamellett, hogy deszkával padoztattak be — le nem égtek."

25 Javaslatként írta, hogy az új épület cseréptetővel, erős és szilárd anyagból épüljön, „mert különben a szilaj kisteleki nép közt személyem és vagyonom veszélyeztetése nélkül hivataloskodnom nem lehet."

26 A lelkészlak fölgyújtását — Vicsay Lajos nyomán — mind Barta László, mind Rostás Sándor (tévesen) 1848 áprilisára tette, Szűcs Antal távozásának egyik közvetlen okaként.

27 16 Schematismus venerabilis cleri dioecesis Csanádiensis pro anno Domini (a továbbiakban: Schern. Csan.) 1837. 105. 17 SZCSPL EVRI Kistelek, 13-30. 18 MIKLÓS Péter: A szeged-rókusi római katolikus plébánia 1848/49-ben. Belvedere Méridionale, 2001. 3-4. sz. 63-69. 19 JÁSZAI 1905. 345. 20 GÉCZI Lajos: A telepítéstől a polgári forradalom és szabadságharc kitöréséig. In: Kistelek története. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1991. 123. 21 OLTVAI 1976. 104. 22 SZCSPL EVRI 19. A. 23 ROSTÁS 1991. 573. 24 MIKLÓS Péter: Tűzvész a kisteleki plébánián (1847). Délmagyarország, 2000. október 31. 12. 25 SZCSPL EVRI Kistelek, 23. 26 Uo. 27 VICSAY 1929. 81.; OLTVAI 1976. 106.; BARTA 1991. 159.; ROSTÁS 1991. 573.