A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben

Szűcs Antal ellen 1848 áprilisában törtek ki az indulatok. Az erőszakos, összeférhetetlen természetű papot nem kedvelték hívei, de amikor a szószéken a forradalom és a szabadság eszméje, vívmányai ellen beszélt végleg meggyűlölték. 1848. április 9-én, fekete vasárnapon (két héttel húsvét előtt) elítélte a liberális eszméket és az átalakulást.

28 „Aztán nem kell ám gondolni, hogy az urakkal osztozunk, mert hát kinél kezdjük az osztozást? A koldus annyit akarna, mint egy fertályhelyes, — ez meg annyit szeretne, amennyi földje van egy félhelyesnek, ez ismét jobbnak gondolná, ha egészhelyes ember lehetne; de még itt sem lenne vége: a bojtár a gazda sorsát szeretné, a kisbíró az öreg bíróságra nyalná a száját; a hajdúnak ispánságra fájna a foga, az ispán sem bánná, ha tiszttartóvá tennék; az esküdt szolgabíró, ez meg viceispány akarna lenni, — hát a báró, a bárót a grófságért leli a hideg — ennek meg a herceg titula a nyavalyája, utoljára tudjuk a bibliából, hogy Nabuchonodozor úgy fölfuvalkodott, hogy Istennek mondotta magát, amiért az igaz Isten úgy megverte, hogy mint a marha, gyöpön élődött."

29 A fölbőszült hívek kivonultak a templomból, egy héttel később, virágvasárnap pedig nem engedték be a misét tartani akaró papot. Ezen megsértődve Szűcs lemondott plébánosi állásáról és Szegedre költözött. Vicsay Lajos szerint Kreminger prépost, kerületi alesperes Szegedről — Bartucz Antal bíró vezetésével — küldöttséget menesztett Kistelekre, hogy megismerje a konfliktus okát.

30 Valószínűleg elírás Juhász Kálmánnak Lötz Antal közreadta tanulmányában — mint arra Ruszoly József is rámutatott —, hogy Szűcsöt forradalmat pártoló magatartásáért bebörtönözték.

31 Az 1848. év nagyhetét lelkész nélkül töltötték a kistelekiek, s húsvétra az alsóvárosi ferences kolostorból hívtak papot. Kreminger Antal

32 1848. április 21-én Oltványi Pál, egykori püspöki titkárt bízta meg a kisteleki plébánia adminisztrálásával (kormányzásával), ideiglenes vezetésével.

33 Oltványi Pál 1823. augusztus l-jén született Szeged-Alsóvároson. Édesapja Oltr ványi Ferenc, édesanyja Puskás Apollónia volt. (Az Oltványi család 1716-ban települt Érsekújvárról Szegedre.) A szegedi piarista gimnázium elvégzése után Bécsben és Temesvárott tanult teológiát, ahol 1846-ban pappá szentelték. Több helyen káplánkodott, majd püspöki titkár, illetve irodaigazgató lett. 1854 és 1891 között Földeák plébánosa volt. A községben 1855 és 1857 között új templomot, 1861-ben iskolát, 1864-ben temetőkápolnát építtetett. 1871 októberében Szegedre költözött, ahol az iskolanővérek által vezetett leányiskola megteremtője és első igazgatója lett. 1873-tól Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Történetíróként, 28 BARTA 1991. 159. 29 VICSAY 1929. 80-81. 30 VICSAY 1929. 81 31 JUHÁSZ-LOTZ 75.; RUSZOLY József: Szeged a Tanulmányok Csongrád megye történetéből utóbbi köteteiben. Szegedi Műhely, 2001. 1-2. sz. 103. 32 Kreminger Antal (1804-1885) címzetes csöpöfői prépost, szegedi alesperes fontos alakja a szegedi katolicizmus 19. századi történetének. Ötven évig vezette a szeged-palánki (belvárosi) plébániát. 1848/49-es tevékenységéről bővebben: MIKLÓS Péter: Adalékok a szöregi római katolikus plébánia 1848/49-es történetéhez. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2000. 1-4. sz. 155-157. 33 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. B.; G. TÓTH Róna: „ Vajon a nép szava, mindig-e, vagy bizonyos esetekben Isten szava?" Egyházi felmentések, kinevezések, pályázatok 1848-ban. Szeged, 1998. 10. sz. 6-11.