A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben

„félkegyuraságot." Szeged kötelessége ugyanis csak a templom és a plébániaépület fönntartása volt, a melléképületek és a kerítés rendben tartása már Kisteleket terhelte. A plébános prezentálása is Szeged város joga volt, a lelkészi fizetést azonban Kisteleknek kellett biztosítania. A kántor, tanító, sekrestyés választása és díjazása a kisteleki elöljáróság föladata volt.

9 Néhány szót ejtenünk kell a csanádi egyházmegye forradalom és szabadságharc alatti történetéről is.

10 A csanádi püspöki címet 1848/49-ben két híres, nemzeti gondolkodású reformer politikus-főpap viselte: Lonovics József (1793-1867) és Horváth Mihály (1809-1878). Lonovics Józsefet 1848. június 25-én V. Ferdinánd császár és király egri érsekké nevezte ki, s 1848 júliusában Horváth Mihálynak adományozta a csanádi püspöki méltóságot, aki később a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett.

11 A pápa egyik kinevezést sem erősítette meg.

12 Mindkét főpásztor sokat volt távol egyházmegyéjétől, ezért püspöki helynököket neveztek ki. Fábry Ignác címzetes püspök 1831 januárja és 1848 augusztusa között, Róka József kanonok 1848. augusztus 27-től látta el a vikáriusi teendőket. A csanádi egyházmegye azonban 1848 októberének végén, novemberének elején — Temesvár osztrák bevétele miatt — kettészakadt. A császáriak által megszállt területet Fábry Ignác

13 irányította Temesvárról, a magyar kormány ellenőrizte részt pedig Róka József

14 kormányozta Makóról, a püspök nyári rezidenciájáról. Róka megszervezte a székeskáptalant is: a környékbeli plébánosokból és teológiai tanárokból. Utóbbiaknak nem sok dolguk akadt, ugyanis a papnövendékek nagy része honvédnek állt. A szabadságharc bukása után a püspökség területi egysége helyreállt. A helynök Fábry Ignác lett, Róka Józsefet pedig a máriaradnai ferences rendházban tartották házi őrizetben. Kistelek plébánosa 1848-ban Szűcs Antal (nevét Szűts alakban is olvashatjuk a korabeli iratokban) volt. 1803. június 11-én született Szegeden. Édesapja Szűcs Antal, édesanyja Pesti Katalin. Teológiát és filozófiát Vácott, majd Temesvárott tanult.

15 Kőszeghy László püspök 1826. szeptember l-jén szentelte föl Makón. 1828-ig a makói püspöki palota káplánjaként tevékenykedett. Segédlelkész volt 9 KISHÁZI-KOVÁCS László: A városi kegyuraság Szegeden 1917-1948. METEM Könyvek 30. Budapest-Szeged, 2001. 61-62. 10 KOVÁTS Sándor: A csanádi papnevelde története. Temesvár, 1908. 357-371.; JUHÁSZ Kálmán: A csanádi egyházmegye 1848/49-ben. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: LÖTZ Antal. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. Szerk. BLAZOVICH László. Szeged, 1994. (a továbbiakban: JUHÁSZ-LOTZ) 63-77.; VARSÁNYI Péter István: „Szívük legtisztább sugallata szerint." Fejezetek a csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből. Szeged, 1998. 3. sz. 38-43. 11 HERMANN Egyed: Lonovics József római küldetésének (1840-41) belpolitikai és diplomáciai előkészítése. Budapest, 1934.; MÁRKI Sándor: Horváth Mihály. Budapest, 1917. 12 KARÁCSONYI János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929. 263-267. 13 Dr. Fábry Ignác 1792-ben született, 1815-ben szentelték pappá. 1843-tól a csanádi káptalan kanonokja (lector), később püspöki címet nyert (electus episcopus Bosonensis). 1852-ben kassai megyés püspökké nevezték ki. 1867. június 27-én hunyt el. 14 Róka József 1790-ben született, 1811-ben szentelték föl. 1816-tól makói plébános, 1830-tól szentszéki ülnök. 1843-ban kanonoki rangot szerzett, 1848-ban Horváth Mihály helyett kormányozta a csanádi egyházmegyét. 1858-ban halt meg. 15 JÁSZAI Géza: A szegedi Szent Rókushoz czímzett r. kath. plébánia 100 éves története 1805-1905. Szeged, 1905. (a továbbiakban: JÁSZAI 1905) 342-346.