A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

PUSZTASZERI GAZDASÁGOK A POLITIKA BÉKLYÓJÁBAN (VISSZAEMLÉKEZÉSEK ALAPJÁN) KATKÓNÉ BAGI ÉVA ELŐZMÉNYEK Pusztaszer a világ magyarjai számára az első országgyűlésről nevezetes, de vajon mit jelentett ez a föld azoknak az újkori honfoglalóknak, akik a 19. sz. közepén Kecskemét városától területeket béreltek? Feltörték a legelőt, hamarosan kalászosok, dohány ültetvények, facsoportok növekedtek és egyre több tanya nőtt a semmiből.

1 A kecskeméti bérlők megtalálhatták itt a számításaikat, mert gyermekeik már állandó lakosokká váltak, az anyavároshoz lassacskán csak néhány sírhalom fűzte őket és az egyre ritkábban látogatott, fogyatkozó rokonság. Megtartotta őket ez a föld, de a tudatuk mélyén még több generáció távlatából is sajátos öntudatot biztosított a kecskeméti származás, ami öltözködésükön is meglátszott, városi konfekciót viseltek, különösen a lányok követték a divatot, (l.fotó) A 20. sz. fordulóján Kecskemét kezdte eladni pusztaszeri területeit és az eddigi bérlőkből tulajdonosok lettek. Az újonnan kialakuló kisbirtokos réteg, virágzó mezőgazdaságot működtetett. A 7538 hold terület mintegy 50-60 tulajdonos kezén oszlott meg. Az ősi erkölcsi törvények találkoztak az államérdekkel és ez mindkettőnek hasznára vált. Az állandó munkalehetőség idevonzotta a napszámosokat, akiknek 1925-től házhelyeket osztottak Madari Gábor földjéből és a sok elszórt tanya mellett két helyen is kezdett falucsoportosulás kialakulni. A közügyeket 1882 óta Kistelek intézte, de egyre nagyobb igény mutatkozott középületekre. Temetőt nyitottak. 1913-ban már három iskola szolgálta a puszták népét. A lakosság létszáma 1354 fő volt.

2 Megérett az önálló falu gondolata, azonban az első világháború kerékbe törte a nagy terveket. Hatalmas emberveszteséget szenvedett Pusztaszer népe az első világháborúban, a férfi lakosság szinte kivétel nélkül a frontokon harcolt. Megtapasztalták a háború minden borzalmát, és aki hazatért kitüntetésekkel megrakodva, sebesülésekkel telve, életfogytig sem fogyott ki a különös történetekből. Egy része égig érő talján hegyekről, kristálytiszta folyómederről (ami zuhataggá nőve sodorta el társait) más részük hatalmas pusztaságokról, dermesztő hidegről mesélt. Megismerkedtek különböző országok kultúrájával, nagyobb rálátásuk lett a világra, sajátos bölcsességgel élték hátralévő éveiket.

3 1 Bővebben: JUHÁSZ (1989 151. old) 2 Népesség: 1870. 746 fő; 1880. 833 fő; 1890. 1144 fő; 1900. 1257 fő; 1910. 1354 fő; 1920. 1795 fő; 1930.1954 fő; 1941. 2175 fő; 1949. 2470 fő. (1990-évi népszámlálási adatok KSH. Budapest 1991) 3 Lásd: Függelék