A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

1928-ig kellett várni, míg a falu folytathatta fellendülő szakaszát: községházát, orvosi rendelőt, új iskolát építettek, a már meglévő három iskolát kibővítették, templom építést tervezgettek, felpezsdült a közösségi élet.

4 Az 1930-as években a tanítók, Jaksa Jánossal az élen, és a gazdák sokat tettek azért, hogy 1934-től önálló faluról beszélhetünk. 1937-ben négy egyesület működött: MOVE Lövészegylet; Vöröskereszt Egyesület; Levente Egyesület; és a Pusztaszeri Gazdák és Gazdaifjak Egyesülete.

5 (2. fotó) Hat középülete és 451 lakóháza volt. Az 1856 lakos közül 3 iparos, 5 kereskedő, 8 tisztviselő, 400 földműves, 500 gazdálkodó volt.

6 (3; 4 fotó) A második világháború alatt és után kiegyensúlyozott termelés folyt és 1945-ben a parasztság szimpátiája erősödött az új rendszer felé, amit a Kisgazda Párt által osztott föld ösztönzött. KULÁKÜLDÖZÉS A parasztság még adta-vette a földeket, mikor az MKP módszeresen kezdte megvalósítani Szovjetunióban tanult céljait. Az 1960-ban kiadott Új Magyar Lexikonban olvashatjuk az alábbi mondatot a kulák címszó alatt: „ A Szocialista állam első fontos feladata volta kulákság dolgozó parasztok közötti befolyásának leküzdése, gazdasági tevékenységének korlátozása, majd mint a burzsoázia utolsó, falusi rétegének a felszámolása. Ilyen világosan megfogalmazott célt tűztek ki célul, s országszerte megindult a hadjárat az addig megbecsült parasztgazdaságok felszámolására, ami majdnem éhínségbe sodorta az országot is. Pusztaszeren is orosz szavakat tanultak, megtudták, hogy az eddig köztiszteletben álló, sokuknak munkát adó és megélhetésüket segítő gazdák kulákok, magyarul — zsírosparasztok — ezeket messze el kell kerülni, mert veszedelmes bűnözők, hiszen aki ebben az időben kinyitotta az újságot, nem volt olyan oldala, amelyik ne valamilyen bűnesetről tudósított volna. 1949 után a 25 holdnál több földdel rendelkező gazda kuláknak lett nyilvánítva, és megindult nyílt üldözésük. Pusztaszeren 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet 18-20 földnélküli taggal. A területszerzés nem okozott gondot, hiszen ott voltak a jó minőségű már bevetett földek, csak annyi volt a teendő, hogy a tulajdonosoknak máshol mérték ki azokat és az ott található elhagyatott tanyákba költöztették a családokat. Volt, aki szánakozva volt, aki kaján kárörömmel figyelte, a kulák családok vergődését amint a több darabban kiadott földet egy lóval igyekeztek megművelni, amíg valamilyen koholt váddal börtönbe nem kerültek, ha saját maguktól nem hagyták el a falut. Összekuszálódtak az értékrendek, a gazdák bénultan sodródtak a nincstelenség felé, a napszámos társadalom jó érzésű tagjai pedig hamar felmér4 Bővebben: KATKÓNÉ (177-203 old) 5 A helybeli gazdatársadalom alapította 1927-ben. Első elnöke id. Dékány Ferenc. Székháza 1930-ban épült, Kecskemét által adományozott 400 n. öles telken. 1938-ban elnök Tasi József, alelnök: Dakó Ferenc, titkár: Jaksa János. Az egyesület 89 taggal rendelkezik. (CSÍKVÁRI 62. old.) 6 CSÍKVÁRI 62 old