A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETE MAKÓN A XVIII. SZÁZADTÓL A XX. SZÁZAD ELEJÉIG ORBÁN IMRE A Csanádi Egyházmegye Szent Gellért mellett talán legnagyobb hatású és mű­veltségű főpapja volt Lonovics József /1834-1848/. A püspök a XIX. századi hagiográfia egyik csúcsteljesítményének számító „Népszerű egyházi archeológia" című munkájában Szent Istvánról így írt: „Sz. István első királyunk napját nemzetünk legnagyobb, legjelentékenyebb, leg­drágább ünnepeinek egyikét fogjuk ülni. Nem csak egyházi, hanem egyszersmind polgári, nemzeti ünnep az (...) mit köszönhetünk szent királyunknak? (...) mindazt, a mi fajunknak a többi keresztény népek sorában nevet, állást és becst ad. Nála nélkül nemzetünk annyi pusztító harcai közt számban s erőben megfogyva, hihetőleg vagy magában elenyészett vagy az ellene felbőszült nemzetek által előbb-utóbb kiirtatott volna, mint ama vad népek, melyeknek nevét is alig tartá fen a történelem. wl A területileg illetékes püspök véleményét elöljáróban azért érdemes idéznünk, mert ez az a megközelítés, mely a török pusztítások után újratelepülő Makó fölfo­gását egyre erősödő módon jellemezte. A VÉDŐSZENT KIVÁLASZTÁSA ÉS TEMPLOMAI Makó középkori település, első említése 1247-ből való. 2 A XIII. századtól egészen biztosan templomos hely volt. Ekkori védőszentjét ugyan nem ismerjük, 3 de az adatok azt mutatják, hogy a kultuszoknak a gótika világára általában jel­lemző gazdagsága uralta vidékünket. Forrásaink szerint tisztelték e századokban a Makóhoz közeli településeken a kor kedvelt szentjeit, Szűz Máriát, Keresztelő Szent Jánost, apostolokat és evangélistákat (Péter, Fülöp, János), a 14 segítő­szent közül többet (György, Kristóf, Balázs, Margit, Katalin, Dorottya, Egyed 4 ), a négy virgines capitales, a négy fő vértanú szűz közül biztosan Antiochiai Szent Margitot, Alexandriai Szent Katalint és Szent Dorottyát, más vértanú szüzeket és nőket, mint például Szent Orsolyát, Ilonát, Veronikát, Annát, Mária Magdolnát, 1 LONOVICS J. 296. 2 BOROVSZKY S. II. 348-349. 3 Bálint Sándor szerint már 1334-ben Szent István volt a makói templom védőszentje. A vélemé­nyének alapjául szolgáló dokumentumra nem utal. BÁLINT S. II. 214. A várossal foglalkozó újabb szakirodalom sem ismeri az adatot. BLAZOVICH L. 1996. 194-196. 4 GYÖRFFY Gy. 854. BLAZOVICH L. 1993. 170.

Next

/
Oldalképek
Tartalom