A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

valamint Szent Gergelyt, Mihályt.

5 Rajtuk kívül számos más szent ismertségét föltételezhetjük, de erre vonatkozó adataink nincsenek. A tudósításokban a magyar szentek kultuszát Szent István, Szent László, Szent Gellért és Erzsébet képviselték. A táj történelmi hagyományai alapján elképzelhető, hogy Makó egyházát már akkor Szent István király tiszteletére építették, de ez nem bizonyított. Pusztán csak a folytonosság föltételezése nem elegendő, hisz a török kiűzése utáni újratelepülés többször védőszentváltással járt. A régiségben létezett patrociniumok feledésbe merülve új, nem egyszer nemzeti szenteknek adták át helyüket. Ilyen történt a Makóhoz közeli Oföldeákon, ahol 1429-ben V. Márton pápa egyik bullájában még Szent Márton védnöksége alatt lévő templomról beszélt, 1782-ben Cristovich Imre csanádi püspök pedig már arról szólt, hogy Szent László királyt tiszteljék a templom védőszentjeként.

6 A Maros-vidéknek a török uralom alóli fölszabadítása, a magyar lakosság újjátelepülése, a tridenti zsinatot követő katolikus megújulás önmagában is megfelelő alapokat teremtett ahhoz, hogy az utolsó, 1686-os pusztulás után a környékről Makóra visszászivárgó katolikus népesség István királyt válassza oltalmazójául, bár azt is tudnunk kell, hogy a katolikusok képezték Makó lakosságának kisebbik részét. A XVIII. századi védőszentválasztást valószínűsíti az 1782-ben Christovits Imre püspök által a plébánián végzett egyházlátogatás jegyzökönyve. Ebben ezt olvashatjuk: „Patrocinium Ecclesiae hujus Parochialis est sub titulo S. Stephani Proto Regis, qui auctoritate ordinarii in Patronum electus est"

1 vagyis az Ordinarius [ti. a püspök] választása folytán a plébánia titulusa Szent István első királyunk lett. A Szent István ptrociniumot e században a bontások és építések folytán egymás után három templom viselte. A korai idők történéseiről az 1835-ös egyházlátogatás így tudósít: „Spectata oppidi Makó antiquitate et frequentia dubio vacat: Parochiam in eo felicioribus etiam Ecclesiae Hungáriáé temporibus exstitisse. — Praevalentibus interim in Regno Barbarorum armis factiosisque cuncta misere miscentibus, ea sub medium saeculi 16 intercidisse (...) ad initium saeculi 18 (...) caeperunt Fidèles Rcatholici tali numero Makoviae considère, ut animarum curatorem ex conventu Szegediensi PP. Franciscanorum in sui gremio intertenere, et fine celebrandorum Divinorum Ecclesiolam ex viminibus contexere potuerint. (...) et anno 1718 Ecclesiam aliam ex solidis materialibus aedificare caeperunt, quam usque Annum 1772, quo scilicet moderna consummata est,

8 frequentarunt. Videntur fidèles Makovienses ante saec. 18-um potissimum in Possessionibus Sz. Lôrintz et Kopánts habuisse. (...) Turbidis interim illis Patriae temporibus, securitate etiam id poscente, fidèles hi desertis suis sedibus refugium et habi5 DÁVID K. 52-61. 6 BÉRES M. 7. Ezután itt fokozott Szent László tisztelte. A királynak nemcsak oltára volt a földeáki templomban, az egyik harangot is az ő tiszteletére szentelték, és napja természetesen búcsúként szerepelt. CAN. VIS. FÖLD. VI. Directorium 7 CAN. VIS. 1782. A templom leírásának 1. és 2. pontja. 8 Az 1835-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv tévesen 1772-ben csak az építkezés elkezdéséről beszél (aedificare ceperunt), az 1859-es vizsgálat alkalmából fölvett jegyzőkönyv ezt már kijavítja és az új templom befejezéséről szól (consummata est). Mi ezt a fordulatot vettük át.