A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

A szükséges sírokat a fennálló szabályok szerint ássák. Fizetésük egy sír ásásáért van megállapítva. Az 1865 évben az egy sírásásért Vá véka búza járt. Az 1870-es években, kiásásért, betemetésért egy véka búza (25 kg.), ha dupla koporsóba temettek, akkor 1 és V2 véka (37 kg.) búza volt a fizetés. A sírokat egy öl mélyre ásták. A sírok mérete az elhalt személy nagyságához igazodott, de mélysége mindenkor 2 méter kell legyen. Általában a felnőtt sír hossza 2-2,20 méter, szélessége 1-1,20 méter. 126 A TEMETŐ Kezdetben az ágostai hitvallású evangélikus egyházközség temetővel nem rendelkezett. Az 1856. május 20-án kelt tanácsi iratban olvasható, mely szerint Pintér János tanácsnok az ágostai hitvallású evangélikus lakosok halottjainak a római katolikus temetőbe leendő temetkezése tárgyában jelenti, hogy ez ügyet címzetes Prépost Főtisztelendő uraságával közölte, ő azonban a Püspök úrhoz terjeszti fel.

127 A megyei hatóság 1856 június 26-án kelt rendeletében az ágostai hitvallásúak által temetkezési hely kijelölése iránti kérvényt teljesítése végett átteszi a felsőbb hatóságához. A folyamodók kérése minden tekintetben méltányos, így az általuk kért temetkezési hely kijelölésére egy küldöttség kirendelése szükséges.

128 A város a folyamodók méltányos kéréséhez képest a belvárosi katolikus temető mellett temetkezési helyül részükre egy hold földet átenged.

129 Az 1876 évben a palánkai külső temető mellett az Alföldi vaspálya felé fekvő már 1861 év óta használt temetője az egyháznak 2 hold terület közös a református testvérekkel a benne gyűjtött széna árát is felezve, mindkét egyház pénztárába fizetik.

130 A Város tárgyalta 1914-ben az evangélikus egyházközség kérelmét külön temető kijelöléséről. Kimondta a közgyűlés, hogy az evangélikus egyházközség temetőterületéül, a protestáns egyházközségek temetőjéül a 709/1913 számú közgyűlési határozattal átengedett 3 hold területből a református egyházközségnek átadott terület mellett fekvő, B. betűvel jelölt egy hold területet jelöli ki oly kijelöléssel, hogy az evangélikus egyházközség a város tulajdonjogának elismeréséül köteles lesz évenként január 15-ig 10 korona aranyat a város főpénztárába befizetni. Egyidejűleg utasítja a közgyűlés a város tanácsát, hogy a most átengedett terület bérbeadását mellőzze és annak határait kitűzve adja át az evangélikus egyházközség használatába.

131 A régi egyholdas temető betelt, az be van kerítve, mely közös volt a reformátusokkal és a város tulajdona. Az új temető egy holdas, ez is a város tulajdona. A temető körül van árkolva és gledicia növényzettel körül ültetve. 126 Ua. Szeged, 1876 év. G. pont. 127 CsmL. Szeged város Tanácsának iratai 1674/1856. sz. 128 Ua. Szeged 910/1856. sz. és 5924/1856 sz. 129 Ua. Szeged 162/1856.sz. 130 Békési Egyházmegye Esperesi iratok Szeged 18/1877. sz. 131 CsmL. Szeged város közgyűlése 570/1914. kgy. 132 Békési Egyházmegye esperesi iratok 1224/1921. sz.