A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

Szeged város által nyújtott segélyből s az állam által az egyházközség tanítójának korpótlék és fizetéskiegészítés címén nyújtott összegekből az egyházközség azokat a kiadásokat, melyeket az egyházalkotmány értelmében fedeznie kell, fizeti a lelkészt, a tanítót és egyházfit, fenntartja iskoláját és jó karban tartja az épületeket. Az 1909 évben a lelkipásztor 38 év óta működik ezen a pályán, ez időből 33 évet egyházközségben töltött, tevékenyen részt vett annak hullámsírjából való feltámasztásában. Egyház lelkész 1877 évben történt megválasztásakor évenként 50 koronát többre alig tehető stoláris jövedelmen felül rendes fizetést 1640 koronában (820 forint osztrák értékben) és 6 öl tűzifában állapították meg s ezen a hiányon 1884 évben annyiban történt változás, hogy a 6 öl tűzifa 260 koronával (130 forint osztrák értékben) meg lett váltva, így az állandó fizetés 1900 koronában (950 forint osztrák érték) volt megállapítva. Közel 39 évi szolgálat után lelkésze javadalmazása 2494 korona 90 fillér, vagyis annyi, amennyit bármely egyetemet végzett állami, városi tisztviselő legkésőbb 10-ik szolgálati évének betöltése után élvez.

123 Az egyháznál a számadások ellenőrzése a számvizsgáló bizottság közbejöttével történtek: Az 1920 évi kiadás 81.274,70 korona, bevétel 65.515,31 korona, hiány 15.579 korona 19 fillér. Az egyházi szükségletek fedezésére, épületek javítására, adóra, biztosításra és egyebekre 17.859 korona, iskolai szükségletre 15.000 korona, egyházmegyei kiadásokra 320 korona, egyházkerületi kiadások 600 korona, jótékony célra 210 korona, ez összesen 33.983 korona. Bevételek: az offertoriumban befolyt az 1920 évben 1.000 korona, a temetőből 500 korona. A polgári községtől kap az egyház 1920 évtől kezdve, de bizonytalan időre évenként 12.000 koronát, ez összesen 13.500 korona. Az egyháznak adóssága nincsen. A pénztár a lelkészlakban egy vasláda, melynek egyik kulcsa a lelkésznél, a másik a godnoknál van. A közgyűlés által megszavazott s a gondnok által kifizetett összeg tényleg az illetékes célra voltak fordítva.

124 Tőkepénzek 1920-ban, értékben 25.200 korona, takarékbetétekben 54.443 korona 18 fillér, ezek biztos helyen vannak elhelyezve. Az egyházi adót, melyet az állam vet ki az egyházközség a hívekre, mint kultusz adót a város közigazgatási úton szedi be és beküldi az egyház pénztárába. Természetbeni járulék nincsen.

125 A SÍRÁSÓ A görögkeleti temetőben lakó sírásó közös sírásó. Jövedelmét a temető fel nem használt része képezi és egy sírásásért 50 korona járt neki. A sírásók a római katolikus és egyéb vallásfelekezet temetőinek sírásóival közösek. 123 CsmL. Szeged város tanácsa 17519/ 1909. sz. 124 Békési Egyházmegye Esperesi iratok Szeged 1224/1921. sz. 125 Ua. Szeged 1224/1921. sz. 4. old.