A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

krajcár, épületek javítására, fenntartására évenként 80 forint. Az egyház megyei területi és egyetemes szükségletek fedezésére 5 forint 74 krajcár. A főiskola számára 10 forint 50 krajcár.

119 A királyi pénzügyminiszter 1882 július 7-i rendelkezésével a szegedi evangélikus közösségnek megengedte, hogy saját egyházi és iskolai költségeinek fedezésére a lottó díj és nyereményadó elengedése mellett tárgysorsjátékot rendezhessen és e célra 12.000 darab 50 krajcáros sorsjegyet bocsáthasson forgalomba oly kikötéssel, hogy a megtakarítandó sorsjáték napját, húzás előtt a budapesti magyar királyi lottóigazgatóságnál be kell jelenteni és a kijátszandó tárgyak közé se készpénzt, se értékpapírokat felvenni nem szabad. A sorsolás csakis a kiküldendő politikai biztos felügyelete mellett tartható meg.

120 Az 1883 évben Thomay József szegedi evangélikus lelkész fizetése: készpénzben 820 osztrák értékben forint, 6 öl kemény tűzifa, keresztelésért 50 krajcár, avatásért 25 krajcár, esketésért 2 forint osztrák értékben, temetésért 1 forint, egyházi beszédes temetésért pedig 3 forint osztrák értékben. Jegyzet: E hivány birtokosa a békési ágostai hitvallású evangélikus esperes ség özvegy-árva pénztárába bekebelezés címén összesen 80 forintot, évenkénti illeték fejében 8 forintot tartozik fizetni. Ezen hiványt Thomay József szegedi ev. lelkész részére, ki egyház által 1877 július 22-én rendes lelkésznek megválasztatott, a lelkésznek az új paplakon szabad lakás van biztosítva.

121 Az egyház jövedelme 1901 évben: az egyháznak egyházi és iskolai épületein kívül más ingatlana nincsen. A templom telekkönyvi száma 305. A templom, paplak és melléképület, mely irodául és egyházi lakásul is szolgál, 260 négyszögöl területen fekszik. Az iskola és tanítói lak az Osztrovszky utca 5 szám alatti 588 négyszögöl területen van, azt 1891 évben vették meg 3000 forintért, a be nem épített részek udvarul szolgálnak és kertnek vannak berendezve. Az 1900 évi népszámlálás szerint Szeged város területén 787 evangélikus vallású egyén lakik, mely lakosság szaporodása folytán 900 főre emelkedett. A 900 egyénből az egyházközségnél csak 502 személy van nyilvántartva a 398 személy a város területén munkakeresés céljából tartózkodik ideiglenesen. A nyilvántartott 502 főből csak 260 járul az egyházközség terheihez, a többi 242, vagy önálló keresettel nem bíró családtag, vagy olyan szegény anyagiak között él, hogy pénzbeli és egyéb segélyre szorul. Ez a 260 egyháztag az egyházközség terheihez évi 172 koronával járul, de figyelembe kell venni, hogy a 260 egyháztag az egyházközségnek 200 korona nőegyleti segélyt juttat. Offertorium, vagy perselypénz címén 100 koronát. Sírhelyek ára címén 80 koronát, úgy, hogy ez a 260 egyháztag és 2101 koronát áldoz az egyház javára, ami személyenként 8 korona átlag bizonyítéka a 260 fizető egyháztag áldozatkészségének, ha figyelembe veszik, hogy köztük ingatlan vagyonnal bíró alig, idegenből ide került kezdő iparos, állami és vasúti alkalmazott van, így egyes egyháztagok évi járuléka 2 koronától 50 koronáig változik. 119 Ua. Szeged 1877 év - h. pont. 120 CsmL. Szeged város tanácsa 7074/1882. sz. 121 Békési Egyházmegeye Esperesi iratok Szeged 17.519/1909. sz. 122 Ua. Szeged 1224/1921. 2. és 4. pont.