A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

tás 25 krajcár, temetés imával 1 forint, prédikációval 3 forint. A jövedelme nem kongruás (illetményes). A békési evangélikus esperesség 1878 május 22-én tartott ülésén hálás köszönetét fejezi ki Szeged városának, hogy a szegedi ágostai evangélikus lelkésznek javadalmazását 300 forintról 650 forintra fölemelte.

42 A tanító fizetése 1920 évben megválasztása alkalmával megállapított hiványa szerint: 420 forint készpénzben, két szobából és egy hivatali szobából álló lakás a hozzá tartozó konyha, kamra, padlás, pince és 705 négyszögöl területű kert. Stoláris (egyházi szolgálati) illetménye: imádságos halottért 50 krajcár, prédikációs halottért 1 forint. Az 1920-ban az egyház pénztárából kap 3600 koronát, 2760 koronával többet mint a volt hiványa. A lelkész jövedelme 1920-ban az egyház pénztárából 12.000 korona, vagyis 10.300 koronával több mint volt. Az egyházi adót a hívektől a város szedi be, az egyház gondnoka abból fizeti a lelkészt.

43 IMAHÁZ - TEMPLOM - LELKÉSZLAK A szegedi ágostai hitvallást követők 1836 évben szent buzgalomnál fogva egyház alakítását határozták el, mivel kevesen voltak, alig tíz evangélikus család volt, kénytelenek voltak az egyház alakítását későbbi időkre elhalasztani. 1847-ben 23 evangélikus család egyesülve a reformátusokkal, május 9-én az egyházzá alakulást végrehajtották, minden tag önkénti elhatározásából bizonyos összeggel járult hozzá egy egyház fenntartásához és megalakult az első egyház vezetősége, amikor bekövetkezett az 1848 évi forradalom, 1850-ben Róth János újonnan választott gondnok imaház és iskola építés céljából alapítványt tett s e példát mások is követték.

44 Az egyháznak bérbe adott lelkészi lakás 5 szobából, konyha-kamra-pince és fészerből áll, s ezek felett padlás van. Ezen kívül a 3 szoba, konyha és két kamrából álló és ideiglenesen lelkész és egyházfi lakul szolgáló lakás. A lelkészi lakás 1876 évben egészségtelen és roskadozó állapotban van. Az 1879 március 18-án a szegedi árvíz elpusztította Szeged várost és hullámsírba temette a fiatal egyházat is, romba döntötte összes egyházi épületeit, így a lelkészi lakot is. A továbbiakban a lelkész lakásra vonatkozóan lásd az imaház — templom címszó alatt, mivel egy időben épült. A későbbiekben a lelkész lakás tágas és kényelmes. A házi felszerelések közül az egyházi könyvtár szerény könyvekkel együtt a lelkészlakon és egy régi diófa szekrény a templomban, mely irattárul szolgál és az egyház tulajdonát képezi. A lelkészlak jó karban van, javításról az egyház gondoskodik.

45 41 Békési Egyházmegye Esperesi iratok Szeged 1224/1921. sz. 7.o. 42 CsmL. Szeged város Közgyűlési jegyzőkönyv 329/1878. kgy. 43 Békési Egyházmegye Esperesi iratok Szeged 1224/1921. sz.7.o. 44 Ua. 1877. VI.11. jkv. 45 Ua. Szeged 1224/1921. sz.