A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

Ami az istentisztelet tartását illeti, 1859 év óta egy népes utcában van az egy­ház imaháza, egy fedél alatt van vele az iskola is. Az imaház hossza 14 öl, szélessé­ge 9 öl, karzat nincs. A hívek számára az utcáról van bejárás, s e bejárással szem­ben egy négyváltozatú orgona, az imaház közepén félölnyi üres tér vezet az oltárhoz, ettől balra a szószék s előtte a keresztelőkő, a 29 pad az imaházban, 2 fő­felosztás szerint igen ízlésesen vannak felállítva a földszinttől mintegy egy ölnyire álló ablakok száma az utcára 4 s az udvarra 5. Az oltár fődíszeit két kétágú gyer­tyatartó és egy Krisztus kínszenvedését ábrázoló festett kép képezi. Épületei biz­tosítva vannak. 46 Jegyzőkönyv tanúsága szerint, az egyháznak volt kérvénye, hogy imaház, isko­la és lelkészlak építhetési helyéül az eddigi helyett azon mintegy 500 négyszögöl terjedelmű hely helyet óhajtaná megnyerni, mely a helybeli ipartársulatnak ipar­palota építésére volt szánva, a városnak most is rendelkezésére áll. A város jövő tervezete a köztörvényhatósági bizottság azon kívánalmát határozta, miként az ágostai vallású hitközség által építendő imaház helyéül a tervben levő körút egyik sarka jelöltessék ki nevezett egyháztanácsnak benyújtott kérelmére, ez idő szerint nem teljesíthető. 47 A hitközségnek kérelméhez képest a Dugonics térnek nevezetesen a reáliskola, Letter és Regdon házak közötti részlete idővel felépítendő egyházunk számára cse­rébe az eddig e célra adományozott Fehér ló utcai telek helyett volna átengedendő. Úgy szintén helvét hitvallású egyházközség részére a város által egykor ado­mányozott Vidra utcai területért adassék cserébe a jelenlegi város istállói telek. Ezen két pont a következőképpen volt módosítva: az ágostai úgy szintén a helvét hitvallású egyházközségek részére imaház építési helyül a létesítendő körút egy-egy sarka jelöltessék ki; még egy újonnan emelendő zsidó templom felállítása azon a tájékon engedélyeztessék, hol jelenleg a zsinagóga áll. 48 A helybeli evangelika egyházközség elöljárósága kérte, hogy addig is, míg az árvíz folytán rombadőlt imaháza helyett mást emelhetne, az egyház hívei részére az állami főreáltanoda épületében istentisztelet tartására egy alkalmas terem ide­iglenesen ingyen átengedtessék. Tekintettel azon körülményre, hogy az árvíz által annyira nyitott ezen egyház­községnek is lehetőleg mód és alkalom szolgáltatandó arra, hogy hívei az isteni tiszteletet legalább vasárnapokon és felekezeti ünnepeiken szertartásuk szerint gyakorolhassák, részünkről méltánylandónak találtunk a főreáltanoda igazgatósá­gát, az iskolai érdekek szempontjából sem történt nehézség, a fennforgó kérelem teljesítése tekintetében, erről az egyházközség elöljáróságát értesítem. 49 A belügyminiszter a szegedi ágostai evangélikus egyházközség által az árvíz folytán elpusztult temploma, iskolája, lelkész és tanító lakháza felépíthetése céljá­ból kért segély iránti folyamodványukat kénytelen volt elutasítani, mivel ilyen cél­ra a belügyi tárca költségvetésében fedezet nincsen. 50 46 Ua. Szeged 1877. jkv. d. pont. 47 CsmL. Szeged város közgy. jkv. 197/1879. kgy. 48 Ua. Szeged kgy. 199/k/1879. kgy. 49 CsmL. Szeged város Tanácsának iratai 8461/1879. sz. 50 CsmL. Szeged város tanácsának iratai 8479/1879. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom