A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821

A Szabadságharc idején — 1848-1850-ig — vezetett jegyzőkönyvek elvesztek. Az 1850 évben Róth János új gondnoksága alatt gyűjtést rendeztek imaház építésére, addig a Felsővárosi Kaszinó egyik helyiségében tartottak istentiszteletet. Négy évre rá, vagyis 1854 szeptember 24-én gyűlést hívtak össze s ezen elhatározták, hogy kérvényt nyújtanak be a városi Tanácshoz imaház és iskola építésére alkalmas hely iránt. A város tanácsa az akkori Fehér ló téren (most Lechner tér) 1400 négyszögöl üres, ingyen telket adott az ágostai hitvallású evangélikus imaház és iskola építésére. (Lásd Nr. 258 sz. német nyelven írt levelet!) E célra 1855 évben 565 forint 51 krajcárt, 1856-ban 275 forint 21 krajcárt gyűjtöttek az építési alap gyarapítására. Horváth Sámuel esperes vezetése mellett megalakult a rendes presbitérium és meghívták az egyház első tanítóját Lindtner Dánielt, aki innen másfél év után, 1857 szeptember 26-án Besztercebányára költözött. A másik tanító Petry János volt, mindketten egyben levita tanítók (lelki szolgálatot is végző tanító) is voltak. A tanítóknak — még felszentelt lelkésze nem volt az egyháznak —, meghatalmazásuk volt az igehirdetésre, keresztelésre, temetésre és a házasulandók kihirdetésére. A hódmezővásárhelyi lelkész évenként nyolcszor jött át Szegedre istentiszteletet tartani. Minden átjöveteléért 10 forintot kapott. 1858 július 4-én Draskóczy Lajos hódmezővásárhelyi lelkész elnöklete alatt tartott közgyűlésén előterjesztésre került a helyettesítő káplán kérdése is, és megállapították a lelkész — tanítói fizetést évi 450 forintban, s mellé biztosították számára a karácsonyi és húsvéti ofertoriumot és a stólát: keresztelés 1 forint, esketés 2 forint, praeducatum (prédikációs) temetés 4 forint, anélkül 1 forint, anyakönyvi kivonat 2 forint. 1860 augusztus 27-én az önálló egyházzá alakulást közakarattal jelentvén ki, Szeberényi Lajos makói lelkész hivatott meg az állásra, aki azt elfogadta és első lelkésze lett a szegedi egyháznak. Számára lakásul egy magánépületet vásároltak, melynek egyik részét imaháznak és iskolának jelölték ki, a másik részén a lelkészlak volt. Az imaházba szószéket, oltárt és a padokat az ányási lebontott római katolikus templomból vették meg. Anyás az időben Tiszán-inneni járáshoz tartozó község volt. A lelkész csak 1861 szeptemberig vezette az iskolát, mert akkor már Maday Mátyás szerepelt mint a gyülekezet tanítója. Szeberényi Lajos lelkész pásztorkodása alatt az egyház lendületnek indult. A várostól nyert s részben már feltöltött teleknek parcellák szerint házhelyül való eladása is folyamatban volt. Petry János tanító szolgálati ideje a szegedi egyháznál Szeberényi Lajos megbízatása idejéig tartott, s ezentúl ő végezte a tanítói teendőket is, de csak 1861 szeptemberéig, amikor már Maday Mátyás működött, mint a gyülekezet tanítója. 1864 évben magyar-tót lelkésznek hívták meg Pozsonyba, aki a hívást elfogadta. Helyébe még az év november 6-án Leszik Ede békéscsabai segédlelkészt rendes lelkésznek választották meg. Maday Mátyás tanító 1866 évben Aradra távozott és a következő évben Iczés József lett a felekezet tanítója. Az 1869 június 4-én kelt jegyzőkönyv szerint Szeberényi Gusztáv esperes és Haán Lajos lelkész a nagylaki esperességi gyűlés által lettek kiküldve a szegedi egyház megrendült anyagi és erkölcsi állapotának megvizsgálására, s arról győ-