A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821
ződtek meg, hogy a szegedi hívek nem tudják fizetni lelkészüket és adósságba verték magukat. 800 forint kölcsönt vettek fel, ennek kamatát nem fizették, így az adósság 1000 forintra szaporodott. Roskadozó épületeiket nem javították, az egyházi adót nem fizették és a lelkész Eperjesre ment tanárnak, nehogy a város a felekezet tanítójától elvonja az évi segélyt: községinek nyilatkoztatta ki a szegedi egyház iskoláját. Az egyházi illetékek rendetlenül folytak be, roskadozó épületeinek javítása pedig tetemes évi kiadást emésztett volna fel. Ennél fogva Leszik Ede lelkészt Eperjesre tanárnak megválasztották. Az ezután tartott esperesi gyűlés kebeléből kiküldött bizottság véleményes javaslata szerint a szegedi egyházban a rendes lelkészi állomás felfüggesztetett, mert a hívek nem voltak képesek a rendes lelkészi hivány kiállítására. 2 1876 évben az egyházmegyei közgyűlés felfüggesztette a rendes lelkészi állás betöltését és kimondta, hogy egyelőre Szegeden adminisztrátort alkalmaz, mely állásra Thomay József vési segédlelkész hivatott meg, aki állását 1876 február 13-án foglalta el. A lelkészlakot előzőleg bérbe adták, ezért egy bútorozott szobát béreltek számára. 1877 június 11-én Szeberényi püspök látogtást tett Hódmezővásárhelyen és áthívatta az egyházközség küldöttségét is a szegedi egyházra vonatkozó adatok előterjesztése végett, miután meggyőződött arról, hogy Szeged adminisztrátorát utódlási joggal rendes lelkészévé óhajtja megválasztani. Az ügy intézésével az esperesi hivatalt bízta meg és Áchim Ádám esperes úr a Békési esperesség nevében Thomay Józsefet megválasztott rendes lelkésznek elismeri és az egyházközsége által kiállított hiványát megerősíti. 1879 március 12-én a szegedi árvíz elpusztította Szegedet is és hullámsírba temette kis egyházközségét is, romba döntötte összes egyházi épületeit. Ennélfogva több hónapon át nem tarthattak istentiszteletet. Majd az állami főreáliskola, később a királyi táblának átengedett, egyetemnek átadott épületének egyik szobájában gyülekeztek istentiszteletre. Halottaikat Újszegeden temették el. Őfelsége a király 300 forintot adott, a Gusztáv Adolf Egylet 1000 forintot, a püspök úr Szeberényi Gusztáv 7480 forintot és Fabinyi fia kerületi felügyelő 1000 forintot, Tisza Lajos királyi biztos 4500 forintot adott az egyháznak, és volt még 2808 forint megtakarított pénze. Kossuth Lajos hazánk nagy fia is megemlékezett magyar hitfeleiről, két levelét levéltárukban őrzik. 1881 március 6-án Fabinyi Teofil kerületi felügyelő, dr. Szeberényi Gusztáv püspök elnöklete alatt Áchim Ádám esperes, Szeberényi Andor nagylaki lelkész és Zsigmondy Vilmos országgyűlési képviselő mint kerületi kiküldött egyházi közgyűlést tartván, megállapította, hogy az egyháznak 16.000 forint áll rendelkezésére építkezés céljára. A tervet Schulek Frigyes budapesti építész, műegyetemi tanár készítette. Sorsjátékot is rendeztek s ennek a tiszta jövedelmét is hozzátették az építési alaphoz. A templom és a paplak felépült. A berendezéshez ismét pénz kellett. Az orgona, melynek cin sípját a háború elvitte, 300 forintért szerezték be. A templomon és paplakáson kívül építettek még az egyházfinak is egy szobából, konyhából és a 2 Ua. Szegedi 1876. február 13.-ijkv. a. old.
