A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

Nicoletta TOMA-DEMIAN: Gozsdu Elek (1849-1919) egy kevésbé ismert plakettje

bontakozott ki, 1906 és 1915 között. Anna Gozsdu múzsájává vált s egy valódi episztoláris regény megírására ihlette.

10 Az írót, aki papírra vetette: „Úgy érzem, hogy semmi közöm sincsen a külvilághoz... befele élek, befele érzek és világos, édes érzések töltenek el engem"

11 csak 1955-ben, amikor Budapesten Nemes rozsda címmel megjelent egy válogatott elbeszéléseket tartalmazó kötete, kezdte újra felfedezni a világ. Nálunk, Romániában 1969-ben a Kriterion Kiadónál Pongrácz P. Mária válogatásában és közreadásában jelent meg egy kötetre való Weisz Annához írott leveleiből, ezt követte 1975-ben, ugyanannál a kiadónál a Köd című regénye. Teles Ede,

12 a plakett alkotója, a modern magyar szobrászat és érmészet kiemelkedő képviselője, 1872. május 12. (más életrajzi adatok alapján május 4-én) született Baján. A szabadkai gimnázium elvégzése után Pestre ment, ahol Stróbl Alajos ösztönzésére egy ideig az Iparrajziskola előadásaira járt, ahol első tanára Vasadi Ferenc volt. 1888-ban, 16 évesen bekerült a bécsi Művészeti Akadémiára, ahol Hellmer E. tanárnál tanult négy évig s akinek legkedvesebb tanítványává lett. Az akadémia elvégzése után Kaspar Zumbusch német szobrász (a XLX. század végének egyik legjelentősebb emlékműszobrásza), művésziskolájában dolgozott három évet és tanulta a monumentális szobrászatot. Itt készítette 1894-ben nagyméretű bronzszobrát, a Góliáth-ot (a Magyar Nemzeti Galériában). 1895-ben visszatért Budapestre, ahol egy éven át Zala György műtermében dolgozott. Fontosabb budapesti munkái közül említhetjük: a Vörösmarty-emlékművet (1908, közösen Kallós Edével), Szent László (1911) és III. Károly szobrát a Millenniumi emlékművön (az utóbbit 1945 után eltávolították), a Zeneművészeti Főiskola szobrászati díszeit, Munkácsy Mihály, Barabás Miklós Kerepesi úti temetőben lévő síremlékeit, Alpár Ignác emlékére állított bronztábláját a Mezőgazdasági Múzeum falába építve, a városligeti Alpár Ignác szobrot (Budapest egyik legsikerültebb köztéri szobra). A kecskeméti Kossuth-emlékműnek és a jászberényi Hősi Emlékműnek is ő az alkotója. Később kezdte érdekelni az érmészet, miután már mint szobrász hírnevet szerzett magának. Nagyrészt portré-érmeket és plaketteket alkotott (220 munkát), ezek művészi tehetségét és kivételes személyiségét bizonyítják. Habár 1903-ban mint vésnök jelentkezett a művészi pályán, Teles már az előtt is alkotott néhány említésre méltó művet. Első plakettjét 1896-ban készítette, Benedikt Móricot ábrázolta, majd ezt követte 1897-ben Gruber József plakettje, magyar származású bécsi 10 A levelek egész 1966 nyaráig özvegy Balabán Róza tulajdonában voltak (ugyanaz a Balabán Róza akitől a múzeum Gozsdu Elek plakettjét megvásárolta); a leveleket barátnője, Weisz Anna a végrendeletében hagyta rá. Gozsdu akarata szerint ezeket 2000 nyarán, augusztusban, Anna napján kellet volna publikálni, de amelyre 200 l-ben mégis sor került. 11 A 422. levélből, GOZSDU Elek, Anna-levelek, Bukarest, 1969, 291. 12 ELEK Artúr: A magyar éremszobrászat öregjei és ifjai. In: Művészet, VII., 1908, 3 sz., 169-177; SlKLÓSSY László: A modern magyar éremmüvészet és művelői (1817-1910) Numizmatikai Közlöny, LX, 1910, II. füzet, 43-67; HUSZÁR Lajos-PROCOPIUS Béla: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn, Budapest, 1932, 440-441; Művészeti Lexikon (szerkesztette ÉBER László), I. kötet, Budapest, 1935, 525; Művészeti Lexikon (Zádor Anna, Genthon István), IV. kötet, Budapest, 1968, 516 (Henszlmann Lilla); KÁPLÁR László: Ismerjük meg a numizmatikát, Budapest, 1984, 223-227.