A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOVÁCS Lajos: A szegvári Falumúzeum létrejötte

gusztus hónapban minden nap nyitva van reggel 8-tól este 8-ig. Kérjük még a lakosságot, hogy a kubikosságra vonatkozó tárgyakat, levelezést, képeket, írásokat, munkakönyveket és munkásmozgalmi írásokat, dalokat, zászlókat, régi paraszti gazdasági eszközöket, régi ruhákat, faragott, festett ládákat, székeket, pénzeket és minden múzeumba való tárgyakat lehet behozni a múzeumba." A gyűjtemény egyre gyarapodott. Az első években gyűjtési naplót vezetett Jaksa János, melybe beírta a gyűjtött tárgyak adatait: sorszámát, vételárát, nevét, mire használták, hány éves, és azt is, hogy kitől és mikor gyűjtötte. A látogatók száma az éves átlagot tekintve közel azonos maradt. 9-13 ezer látogató fordult meg a falumúzeumban évente, az ötvenes évek második felében. A gyűjtőmunka tovább folyt a hatvanas években is. A tárgyak egyre szaporodtak és lassan kicsinek bizonyult a községi tanács által adományozott valamikori polgári kör épülete. Új épület után kellett nézni, mert nem csak a kiállító helyiségek száma bizonyult kevésnek, hanem a raktárak is megteltek. ÚJ HELYRE KÖLTÖZIK A FALUMÚZEUM A Szegvár Községi Tanács Oktatási, Népművelési és Családi Ünnepeket szervező Állandó Bizottsága hatáskörébe tartozott a Falumúzeum, mint intézmény. Ennek a bizottságnak számolt be munkájáról Jaksa János múzeumvezető 1967ben. Elmondta, hogy a falumúzeumban sok értékes helytörténeti és néprajzi anyag gyűlt össze, melyek kiállítására és tárolására már alig van lehetőség. A régi szekrények alkalmatlanok erre a célra, új szekrényeket pedig nem adott a szegedi múzeumigazgatóság fedezet hiányában. Mivel a raktár a fedett kuglipálya, aminek a fala egysoros téglából készült, ez a vékony fal nem védte meg a tárolt tárgyakat a penészedéstől. Aggodalmát fejezte ki, hogy tönkre megy az összegyűjtött gazdag anyag, pedig az embereket érdekelte a régiség. A vidékiek pedig különösen kíváncsiak a község történetére, a régiek életére. Szó volt arról is, hogy a „hét lábas" Szeri Lajos-féle házat vásárolná meg a múzeumigazgatóság, de nem volt rá elég pénzük. Ez a ház a Hunyadi János utca 31-33. szám alatt, a templom közelében állt. Egy gyönyörű, hatalmas nádtetős régi épület, az utcai részén hét oszloppal. Akkoriban két család lakta: a Szeri és a Nádasdi család. A Szeri család borbély műhelyt működtetett benne. Jaksa János a következőket javasolta a bizottságnak: „...Ha a tanács megvásárolná erre a célra ezt a házat, az épületen kivül lévő portát pedig eladhatná a tanács és többé-kevésbé megtérülne a vásárlás összege. Az épület renoválását a múzeumigazgatóság vállalná."

14 A múzeumvezető nem adta fel a reményt. Addig járt utána, míg meg lett az eredménye. Az Országos Műemléki Felügyelőség Műemlékfelügyeleti Osztálya 1968. november 25-i keltezéssel 200.000 Ft műemléki támogatást adott. Ezt az összeget a Hunyadi utca 31-33. szám alatti ház reno14 9/1967. ÁB. szám. 2. napirendi pont. Szegvár Község Tanácsa Irattár