A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KOVÁCS Lajos: A szegvári Falumúzeum létrejötte
válására utalta ki. Megkezdődött az épület átalakítása, helyrehozása. A Polgári Kör épületét könyvjóváírással átvette a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságától a helyi végrehajtó bizottság 1969. augusztus 22-én. 1969. október 20-án beszámolt Jaksa János a művelődési állandó bizottságnak a falumúzeumi épület átalakítási munkáinak állásáról. „Az 1740-es évekből való ispánházat megvásárolta a Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Megyei Tanács a szegvári falumúzeum számára. Viszont nagyon lassan haladnak a felújítási munkálatokkal." Elmondta még, hogy ez év szeptember 5-én a múzeumi hónap alkalmából „szocialista kultúráért" kitüntetést kapott, amelyet Nagy Józsefné miniszternő adott át neki Budapesten. Egy újabb év elteltével, 1970. november 17-én az ispánház tetejével és az oszlopok kicserélésével végeztek a munkások. Ezért újult erővel buzdította Jaksa János a lakosságot a további gyűjtömunkára. A kisparaszti gazdaság tárgyait és a régi politikai eseményekkel kapcsolatos írásos anyagot igyekezett megmenteni. 1971. december 8-án még mindig nem volt készen az épület, mert a megrendelő Műemlékfelügyelőséget két vállalkozó is becsapta , amiből bírósági ügy is lett. Ez is akadályozta a munkákat és tovább késlekedett az új múzeum átadása. A hosszú, kitartó, türelmes várakozás és munka eredményeként végül 1973. szeptember 30-án a Múzeumi és Műemléki Hónap nyitóprogramjaként avatták fel az új falumúzeumot. A Hunyadi utca 31-33.szám alatti műemléképület a Gróf Károlyi család tiszttartóinak szolgálati lakása volt. Hajdanán ebben a házban lakott Vangel Ignác — Jaksa János feleségének 16 őse — aki, mint tiszttartó szolgálta a Károlyiakat. Az épület az utca vonalával párhuzamosan épített nádtetős, az utcai oldalon tornácos, fehérre meszelt. A korabeli népi építészettel rokon, bár a falusiak „úriház"-nak emlegetik. A rendbehozatala, átalakítása 1,5 millió forintba került. A megvásárlást és a felújítást a szegedi Móra Ferenc Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség segítségével bonyolították le. Végre méltó helyre került a nagy mennyiségű és nagy értékű gyűjtemény. A megnyitón dr.Trogmayer Ottó a Csongrád Megyei Múzeumok igazgatója és a szegvári származású Ágoston József megyei párttitkár mondott ünnepi beszédet. „Csak azok munkálkodhatnak sikerrel a jelen építésén és a jövő formálásán, akik megbecsülik a múlt haladó hagyományait, azokat beépítik a mindennapok alkotó tevékenységébe." 17 A nyitó napján, ezen a szeptember végi vasárnapon, újra sokan látogattak el a Falumúzeumba. Jaksa János múzeumvezető nagyon pontosan vezetett vendégkönyvébe Marsovszki Mihály szegvári születésű író a következőket jegyezte be: „Örülök, hogy a nyitás napján itt lehettem, s meggyőződhettem róla ismét, hogy milyen szép és gazdag múltja van Szegvárnak. Köszönet érte azoknak, akik ezt itt összegyűjtötték és gondoskodtak őrízéséről." Perneki Mihály a megyei levéltár munkatársa e sorokkal méltatta az intézményt és létrehozóit: „Hisszük, hogy 15 19032/1968. november 25. OMFMO levele 16 Jaksa János felesége Vangel Amália tanítónő volt, akinek ősei nemesi oklevelet kaptak a királytól a 18.században. Vangel Ignác a Károlyi család gazdatisztjeként kapta meg ezt a házat nyugdíjazásakor. Tőle került a falusiak tulajdonába. Az utolsó tulajdonosok Nádasdi Pál bíró és Szeri Pál borbélymester voltak. 17 Csongrád Megyei Hírlap 1973. október 2.
