A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése
feljegyzést; azon keltezés nincs. Az: alább ismertetendő, Pity Istvánnak írt levél dátuma és tartalma alapján feltételezhető, hogy az ásatásra 1931. június 7-17. közt kerülhetett sor. Jaksa János visszaemlékezése szerint ekkor Móra az iskolában éjszakázott, Jaksa nagymamája főzött rájuk, és nagy valószínűséggel ekkor kereshették fel Jaksa szüleit is Tömörkényben, s egyben megszemlélték a tömörkényi határ halmait is. 64 A személyes találkozás ekkor történhetett először, ettől kezdve Móra tegezi az ifjú tanítót. Az ásatás időpontját egy további adattal pontosíthatjuk: a már említett június 13-i passió-val kapcsolatban jelent meg a június 14-i Délmagyarországban Móra Passzió c. tárcája. Ebben szerepel a „Most jöttem be ásatásról" kitétel, amely Móra írói stílusát ismerve 65 konkrét utalást jelent. Ennek alapján bizonyosra veszem, hogy a pusztaszeri-tömörkényi szemlére 1931. június 8-12. közt valamelyik 2 napon került sor. A kétnapos útról Móra levélben számolt be a kisteleki főszolgabírónak: 14. Móra Ferenc — Pity Istvánhoz 66 Kedves főbíró uram, sajnálom, hogy személyesen nem számolhattam be a pusztaszeri eredményről, a mely nem is lett volna olyan jelentéktelen, — ha ide is későn nem érkeztünk volna. De azért mutathattam volna néhány nagyon csinos 4000 éves findzsát, de nem akartalak ezekben az izgalmas napokban zavarni. Az újságokból látom, hogy nagyobb gondjaid is vannak most neked az ősöknél. Mondtam is a pesti nagyfejűeknek a passió-zás alkalmából, hogy nem lenne passzió veled személyes birokra kiállni, mint ellenzéki jelöltnek, mert a ki hajlandó lenne próbát tenni, annak, a hogy kinéztem a vállaidból, nehezebb lenne a csontjait összeszedni, mint az ősöknek. 67 63 A régészeti adattári feljegyzés (ma: MFM Rég. Ad. 532-80) Kotormány János rajza egy edénydepóról, néhány szó az edények egymáshoz való viszonyáról. A feljegyzésen alul Móra kézírásával „fpusztaszeri temető" szerepel; ezt később Cs. Sebestyén Károly a lap tetején jól olvashatóan bővítette: „Felsőpusztaszer-B"-re. Az ásatási körülményekről más szöveges dokumentáció nem áü rendelkezésünkre. — Az ekkor előkerült bronzkori leleteket évtizeddel később Foltiny István közölte (FOLTINY 1945. 43.), a feltárás évét helytelenül 1930-ban jelölve meg. (Az 1953-as sorleltározásba is becsúszott egy hiba, amikor a Móra eredeti feljegyzése szerint 1930-ban a Simon-féle szarmata temető területén előkerült szórvány zóki tálacskát az 1931. évi leletekhez leltározták. MFM Rég.Gyüjt. Ő.53.7.1.) 64 Jaksa János visszaemlékezéseit helyszíni szemlén pontosítottam 1980. március 28-án, ld. MFM Rég. Ad. 609-80. ltsz. 65 Részletezve: KÜRTI 1999. 43. 66 321/1931. VI. 17. Egy könyvtári jellegű feljegyzést őrző cédulából hajtogatott 4 kutyanyelven (18.2*6 cm) fekete tintával írt kézirat. Az iktatószám mellé piros ceruzával írva: Szám nem keU! A leletekről ld. a 63. jegyzetet. 67 Pity István dr. 1931. évi országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatos tevékenységéről kevés konkrét információm van. (A választások jún. 28-29-n voltak.) Móra soraiból az olvasható ki, mintha Pity kormánypárti jelöltként indult volna a választásokon, de erre semmi más forrásom nincs. Ezzel szemben a terület Egységespárti képviselőjelöltje, majd megválasztott képviselője dr. Fabinyi Tihamér volt. — Az azonban a korabeli újságokban nyomonkövethető, hogy Pity minden lehetséges eszközzel akadályozta az eUenzéki képviselőjelölt (dr. Dénes István) kampányát, ld. Délmagyarország 1931. jún. 19.: „Legutóbb Kisteleken szólították fel, hogy ne mutatkozzon többé
