A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

szolgabíró úrnak is, a ki szintén tudomásul vette azt. Meg is kezdtük volna a mun­kát, azonban, mint értesültem, a temetőcsősz kifogást emelt az ellen azzal az indok­lással, hogy „a pusztabíró nem járult hozzá, mert az csak a kecskeméti múzeumnak engedi meg az ásatást" Emiatt el is maradt a dolog, közben más felé ásattam, Csa­nádban és Békésben, a hol temetőcsőszök és pusztabírók nem kivannak régészeti fórumok gyanánt szerepelni. Most azonban az történt, hogy nemrégiben itt járván a kultuszminiszter úr, 50 eszébe jutott neki a pusztaszeri ásatások felől érdeklődni. Egyelőre kitérő választ adtam neki, mert magam sem vagyok egészen tisztában vele, hogyan kerül ebbe a dologba a kecskeméti múzeum. 51 Területi illetékesség­ből-e, vagy csak a pusztabíró úr lokálpatriotizmusából. A mennyiben a terület Kecskemété, el tudom intézni a dolgot baráti alapon is, hivatalosan is, mint a Gyűjtemény-Egyetem tanácsának most be választott tagja. 52 De ha nem okvetle­nül szükséges, kerülni óhajtanám ezt az utat. Azzal a kéréssel molesztálom tehát főtisztelendő uramat: kecskeméti terület-e a felsőpusztaszeri temető, vagy kistele­ki? Mert az utóbbi esetben főtisztelendő uramat ismerem el egyetlen illetékes fó­rumnak s mint ilyennek, kérvén párszavas írásos engedélyét, a mit szükség esetén felmutathassak a csősznek s esetleg a pusztabíró úrnak, ha tovább is haragszik Szegedre. Bár hiszen az se lehetetlen, hogy csak a temetőcsősz takaródzik vele. Jaksa tanító úrtól arról értesültem, hogy mintegy 300-350 négyszögöl terüle­ten már most, aratás előtt is kártétel nélkül meg lehetne kezdeni a munkát. S ha főtisztelendő uram hozzájárul, már a következő héten meg is kezdem. Mint tudni méltóztatik, június közepén a passió-játék révén nagy idegen-sereglés lesz Szege­den, s a kultusz miniszter úr felvette a programba a szegedi múzeumot is. 53 Na­gyon örülnék, ha ez alkalommal már a pusztaszeri bronzkor is méltóan képviselve volna a gyűjteményben. A mikor arra kérem főtisztelendő uramat, hogy az elvileg és szóbelileg már megadott engedélyt írásban is mielőbb megküldeni méltóztassék, vagyok mély tisztelettel és régi nagyrabecsüléssel alázatos szolgája: Sz. 1931. V. 27. [Móra Ferenc] igazgató Azt mondanom se kell, hogy a temetőben semmi kárt nem teszünk, a húzandó árkokat rendesen betemetjük. Különben mielőtt a munkát megkezdenők, szemé­lyesen is tiszteletemet fogom tenni főtisztelendő uramnál. 50 Pontos utalás a közelmúlt egyik eseményére: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1931. május 22-én a budapesti angol követtel egy napos látogatást tett Szegeden, amelynek részeként délután a múzeumot is megtekintették. (Szegedi Napló, 1931. május 23. 2.) Tudománytörténeti kurió­zum, hogy kiséretükben volt Bobula Ida dr. minisztériumi szakreferens, aki évtizedekkel később a sumér-magyar rokonság elméletének lett az egyik legismertebb hirdetője. 51 Ez a mondat arra utal, hogy voltaképp maga Móra sem volt tisztában a valós pusztaszeri/kistele­ki/kecskeméti viszonyokkal. 52 A Gyűjtemény-Egyetemről általában: KOREK 1976. 67-73. és MOLNÁR 1998. 240-242. 53 1931. június 13-án mutatták be a Dóm-téren Vojnovics Géza: Magyar Passió-ját. Gyakorlatilag in­nen számíthatjuk a szegedi szabadtéri játékokat, ld. feleségéhez írt levelét ill. annak jegyzeteit KŐHEGYI-LENGYEL 1987. 350-351. és ld. még később.

Next

/
Oldalképek
Tartalom