A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése
A fentebb ismertetett két levél a pusztaszeri ásatásokkal kapcsolatos eljáráson túl két további témában nyújt érdekes adalékokat Móra „szakmai" életével ül. a múzeum Szeged város kulturális életében betöltött szerepével kapcsolatban. Móra Ferencet (tudtunkkal Klebelsberg Kunó javaslatára) 1931. május 7-én választották be a Gyűjtemény-Egyetem tanácsába. Ez a pozíció elvi lehetőséget nyújtott az országos múzeumügyekbe való betekintésre és beleszólásra, hiszen maga az Országos Magyar Gyűjtemény-Egyetem (mint intézmény, ugyancsak Klebelsberg K. „találmánya") azon túl, hogy költségek tekintetében összefogta az állami fenntartású múzeumokat, az Országos Levéltárat, könyvtárakat, egyúttal lehetőséget teremtett arra, hogy a mai szóval „közgyűjtemények"-nak nevezett önkormányzati stb. intézmények általános fejlődését, szakmai irányítását egységes elvek vezéreljék. Az OMGyE autonóm önkormányzattal rendelkezett, munkáját választott Tanács irányította. A magyar tudomány fejlesztésén mint önálló jogi személy munkálkodhatott azzal együtt, hogy a benne résztvevő intézmények megőrizték saját önállóságukat. 54 Az OMGyE működését 1934-ben Hóman Bálint kultuszminiszter szüntette meg. Hogy maga Móra hogyan értékelte az új megbízást, jól szemlélteti a Délmagyarország 1931. május 10-i szamában megjelent, vele készített interjúban a „mit jelent számára ez a cím" kérdésre adott válasza: „...új munkakört, amely Szegednek kitüntetés s talán nincs jelentőség nélkül a magyar vidéki muzeális kultúra szempontjából. Valószínűleg így fogják fel a dolgot a többi, vidéki kollégáim is, akiktől már tegnap óta kapom az üdvözlő táviratokat." Móra abban is bízott, hogy új pozíciójában többet tehet szűkebb környezete régészeti emlékeinek megmentéséért. Erre utal a tekintélyelvre való hivatkozás a Krämer Tamáshoz írt levélben, de ugyanerről szól a már említett riport egy másik válasza: "...s bízom benne, hogy itthon is mingyárt nagyobb súlya lesz a szavamnak, mihelyest nem csak a magunk múzeumának az igazgatóját látják bennem, hanem a Gyűjtemény-Egyetem tanácstagját is. " Legalább ilyen érdekes Mórának a Szegedi Szabadtéri Játékok megindulásával kapcsolatos néhány megjegyzése. Ugyancsak Klebelsberg Kunó határozott támogatásával került sor 1931. május 13-án Vojnovich Géza: Magyar Passió-jának bemutatására a Dóm-téren. A bemutatót hosszas szervezés előzte meg, nemcsak színházi oldalról 55 . A korabeli újságokban április 21-től kezdődően napi téma a Passió ügye, különös tekintettel a nagy eseményre idesereglő nagylétszámú közönség fogadásával, ellátásával, egyébirányú szórakoztatásával kapcsolatos gondokra, tervekre. 56 Szállásbiztosítás, éttermi férőhelyek éppúgy szervezési feladatot jelentettek, mint a mai ipari vásárhoz hasonló bemutató. A városi „produkciók" sorában jelentős helyet foglalt el a Városi Múzeum is. Nagy valószínűséggel Klebelsberg sugallatára javasolta Kertész K. Róbert államtitkár 51 a múzeum bemutatását önálló programpont54 MOLNÁR 1998 uo. 55 A Játékok legrészletesebb feldolgozása (KOVÁCS—NlKOLÉNYI—POLNER 1991.) sajnos, csak tartalmi (színházi) kérdésekről ír (uo. 6-7. old.), de a készülődés fázisai a napi sajtóban jól nyomon követhetőek. 56 Csak példaként: Délmagyarország 1931. 05. 27., Szegedi Napló 1931. 04. 29., 30., 05. 5., 06. 13. 57 Kertész K. Róbert építész, egyetemi magántanár (1876-1951) 1922-1934 között a VKM művészeti osztályvezetője majd államtitkára volt. Klebelsberg halála után ő tervezte a szegedi dómban álló halotti emlékmű építészeti részét.
