A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

világos. Mindazáltal a békesség okából eligazítottam a dolgot a kisteleki szolgabíróval is, mint megyei alkirállyal. Most aztán jött a harmadik nagy úr, a pusztabíró. A temetőcsősz azon a címen vetette keresztbe a lábát, hogy ő nem húzhat ujjat a pusztabíró úrral, márpedig az megmondta, hogy majd ő megmutatja, hogy ide csak a kecskeméti múzeum jöhet. Már most én nem akarom, hogy a pap, meg a szolgabíró, meg a pusztabíró egymás hajába kapjanak „illetékességből", s az alatt az esetleges leletek elpusztuljanak. Azt gondolom, legjobb lesz, ha téged teszlek meg a különböző bírók fölé bírónak, kérdezvén és kérvén: 1/ szándékod-e neked mostanában azon a területen ásatni, tekintet nélkül az illetékességre. Mert ha igen, akkor én napirendre térek az egész dolog felett. 2/ ha nem, légy szíves azt nekem expresszis verbis hivatalosan megírni, hogy megmutathassam a pusztabíró úrnak, ha esetleg szükség lenne rá. Mert hiszen az is lehet, hogy ö tulajdonképpen jóhiszeműen járt el, tán nem is tudja, miről van szó s az se lehetetlen, hogy a temetőcsősz csak takaródzik vele. Szeretettel ölel Sz. 1931. V. 26. Móra Ferid 12. Móra Ferenc - Kramer Tamáshoz Főtisztelendő Plébános Úr! Jó pár hónappal ezelőtt Jaksa tanító úr (az árpádhalmi iskola vezetője) néhány cserepet juttatott hozzám a felsőpusztaszeri temetőből, a melyeket idebent a laboratóriumban Sebestyén kollégám igen becses bronzkori urnává épített össze. Mivel értesülésem szerint sírásásnál állandóan előkerülnek és el is pusztulnak ilyen urnák, bejelentettem a kultuszminiszter úrnak, hogy ott ásatni szeretnék, a mire ő utalt is ki számomra segélyt.

49 Akkor fordultam én engedélyért főtisztelendő Uramhoz, mint aki legilletékesebb a temető dolgában dönteni és Seiler értesítése szerint hozzá is méltóztatott járulni az ásatáshoz. Bejelentettem a szándékot a főKálmánhoz írt levél néhány mondata. Hogy a helyzet mennyire bonyolult volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Kistelek Kecskeméttől bérelte a pusztaszeri határrészt, s jó néhány kérdésben (pl. ásatások, iskolaügy) valóban a kecskeméti intézmények voltak az illetékesek eljárni. Ez egyben azonban azt is jelenti, hogy 1934 előtt Csongrád vármegye közigazgatása (=vármegyei múzeum) ásatási ügyekben illetéktelen volt Pusztaszer területén! — CSÍKVÁRI 1938. 62-64. szerint az addig „Kistelekhez tartozó Felsőpusztaszer nevű lakott hely"-ből 1934. jan. 1-én jött létre Pusztaszer néven a nagyközség. 48 ad 282/1931. Nyolc, különböző méretű (23.3*7.5 cm, 16.8*10.4 cm) kutyanyelvre írt fekete-tintás fogalmazvány. 49 Klebelsberg Kunó gróf (1875-1932) ekkor Szeged országgyűlési képviselője, 1922-1931. közt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Mórához való kapcsolata közismerten szoros, baráti volt. Ennek ellenére sem a személyes kapcsolatuk, sem Klebelsbergnek a szegedi múzeum munkájához nyújtott konkrét támogatása nincs még feldolgozva. Az biztos, hogy szoros összefüggés látszik Klebelsberg szegedi tevékenysége (pl. az egyetem támogatása — PÉTER 1995 —, a Dóm-tér kiépítése, stb) és Móra ásatásainak fellendülése között. Móra 1913-ban félbeszakadt, majd 1924-ben ül. 1926-ban újrainduló ásatási tevékenysége (különösen az 1930-1932-es években) szorosan összefügg a VKM által nyújtott pénzügyi támogatással.