A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

32. Misztrik Károly állatorvos; IX. fizetési osztály, 1. fokozat, „A" c soport, évi fizetése 2448 P. 33. Rácz Eszter írnok; XI. fizetési osztály, 2. fokozat, „A" csoport, évi illetménye 1584 P. 34. Pass Lenke írnok; XI. fizetési osztály, 2. fokozat, „A" csoport, évi fizetése 1584 P. 35. Pataki Imre írnok; XI. fizetési osztály, 3. fokozat, „A" csoport, évi fizetése 1488 P. 36. Négyesi István írnok; XI. fizetési osztály, 3. fokozat, „A" csoport, évi fizetése 1488 P. 37. Szathmáry Ernő anyakönyvvezető helyettes; évi tiszteletdíja 4189 P. Az ideiglenese alkalmazott 24 díjnok, a két szakdíjnok, s a többi alkalmazott illetményét az önkormányzat a 7000/M E./1926. számú rendeletben foglaltak alapján állapította meg.

125 A fizetési besorolásokat vallatva az tapasztalható, hogy a nagyarányú eltérések mit sem változtak, a betöltött beosztások eredményei voltak. Igen találóak erre vonatkozóan Max Weber megállapításai: „... a fizetés megállapításának elsődleges szempontja a hierarchiában betöltött rang," azonban azt is megjegyzi, hogy „emellett az állás felelőssége"

126 is közrejátszik. Szembetűnő, hogy különböző pótlékokat csak néhány vezető tisztviselő élvezett és szintén rangsor szerint. A kérdést ha gazdasági szemszögből boncolgatjuk elmondható, hogy ezek az évek (1926—1928) a gazdasági fellendülés évei voltak Magyarországon. És az 1927-ben forgalomba kerülő pengő kiváló vásárló értékű pénznem volt. Ebből eredően megállapítható, hogy az új fizetési besorolások szerint a VI-VIII. bérosztályba tartozók csupán a havi illetményükből kényelmesen élhettek. Példának lássuk az évi 4368, havi 364 pengős tanácsnoki fizetéseket, ebből a havi fixből már nagyszerű háztartást lehetett vezetni akkor, amikor Szentesen 1 kg 4-es liszt 52 fillérbe, 1 kg kockacukor 1 pengő 46 fillérbe

127 került, az 1 kg sertéshúst 2 pengő 40 fillérért, az 1 kg marhahúst 2 pengő 60 fillérért, a birkahúst 2 pengőért és a zsír kilóját 2 pengő 72 fillérért stb. árulták.

128 Ezek a tisztviselő családok nem szenvedtek hiányt. A X. fizetési osztályban lévő évi 1776, havi 148 pengő fizetésű levéltárnok a családjával már lényegesen egyszerűbb életmódot engedhetett meg magának. A 35 pengős átmeneti kabát

129 fizetésének a 23,6 %-át, közel egynegyedét tette ki. A XI. fizetési osztályba tartozó évi 1488 pengő fizetésű egy negyedmagával élő írnok bérének 62,46 %-át emésztette föl az évi szerénynek mondható, a kispolgár szintjén mozgó 929 pengő 55 filléres megélhetési szükséglet, — az alábbi kiadásokkal: élelmiszerre 350, ruházatra 220, lakás, fűtés, világításra 230 pengő, s egyéb kiadásokra meg 129 pengő 55 fillér.

130 125 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 174/kgy. sz. 126 Max WEBER: Gazdaság és társadalom. Bp., 1967. Közgazdasági és Jogi Kiadó 76-77. 1. 127 Alföldi Újság 1927. április 14. sz. 128 Alföldi Újság 1927. július 24. sz. 129 Alföldi Újság 1928. szeptember 13. sz. 130 BARTA László-GECSÉNYI LajosSCHNEIDER Miklós: i. m. 113. 1.