A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között
A fizetési besorolások után szabályozták a szabadságokat is. A vezető tisztviselőket évente hat, a többit pedig négyheti szabadság illette meg. 131 Az új bérmegállapításokat követően egyes, s főleg kistisztviselők esetében pótkiegészítéseket is eszközöltek. így került sor az október 20-i testületi ülésen a városi tanács előterjesztésére, hogy Misztrik Károly számvevőnek a felesége után a 7000/M E. 1926. számú rendeletre havi 13 pengő és 60 fillér családipótlékot állapított meg az önkormányzat. 132 A nyugdíjazásokról ugyancsak elmondható, hogy azok szintén az új fizetési kategóriák alapján mentek végbe. így az elhalálozott dr. Máréffy Ferenc ny. polgármester özvegyének a képviselő-testület a november 28-i ülésén 1927. november 1-től évi 2284 pengő és 80 fillér özvegyi nyugdíjat, s a mindenkori rendelet alapján járó lakbérnyugdíjat és a leánya után 24 éves korig vagy „korábban beálló ellátottságáig" évente 456 pengő 96 fillért szavazott meg. 133 A december 19-i közgyűlésen pedig Papp László adóügyi tanácsnok nyugdíját 1928. február 1-től 35 évi szolgálat után, s az idevonatkozó rendelet alapján fizetésének 90 %-ában, évi 3931 pengő 20 fillérben, s a VII. fizetési osztály után a mindenkori rendeletek szerint járó lakbérpótlékban, majd a feleség, s a gyermeke után járó — ez utóbbinál legfeljebb 24 éves korig — 163,20 — 163,20 pengőben határozta meg. 134 Amint azt a források bizonyítják az önkormányzat az új helyzetnek megfelelően sorolta be nyugdíjasait, messzemenően gondoskodva róluk. A fenti nyugdíjakból az a következtetés vonható le, hogy anyagilag gondtalan öregkort biztosított. Vegyük özvegy Mátéffyné esetét, ő a lánya után járó pótlékkal együtt havonta 228 peng 48 fillért kapott kézhez (a 929 pengő 55 fillér évi megélhetés költséget átszámítva ez egy hónapban 77 pengő 46 fillért tett ki), s az esetben is, ha a megélhetési költségeinek a kiadásait havonta 100 pengőre emelte, a havi nyugdíjának csupán 43,76 %-át használta föl. Az adóügyi tanácsnoknak a havi 327 pengő és 60 filléres nyugdíja pedig az előbbinél is felhőtlenebb életszínvonalat nyújtott. Azt persze látnunk kell, hogy ilyen magas nyugdíjakat csak a VI-VII. fizetési osztályokba tartozók élvezhettek. Tekintettel arra, hogy eddig a városi alkalmazottak -napidíjasok, szegődményesek — baleset és betegség elleni biztosítása nem volt kielégítően rendezve, most pótolták. Az alispán 6928/1927. számú leirata alapján a képviselő-testület oly módon intézkedett, hogy a fentiek közül, akik a városi nyugdíjintézménynek nem voltak tagjai, ezt követően baleset vagy betegség esetén annak kezdetétől fizetésüket hat hónapon keresztül a város fizette. 135 Ezzel az intézkedéssel most már ezek az alkalmazottak is nehéz napjaikban valamilyen segítségre számíthattak, nem maradtak minden támasz nélkül. A köztisztviselők és alkalmazottak körében gyakorlat volt a karácsonyi segélyezés. Szentes városi tanácsa a december 19-i képviselő-testületi ülésre az alábbi összegeket indítványozta ünnepi segélyként kiutalni. 131 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 167/kgy. sz. 132 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 242/kgy. sz. 133 CSML SzL Szentes v. Közgy. jk.v 1927. 282/kgy. sz. 134 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 311/kgy. sz. 135 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 314/kgy. sz.
