A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között
Az új bérkategória megállapítását követően 1926 márciusában fogadta el a testület az 1912. évi XXXV. tc. és a 7000/1925. M E. számú rendeletben foglaltak alapján a fentiek, s a városi nyugdíjasok családi pótlékát. És erre az esztendőre e célra 322,309.000 korona felhasználásához járult hozzá, utasítva a tanácsot a megállapított összegek kiutalására. 101 A 7000/1925. M E. rendelet 69. §-a értelmében a közgyűlés a polgármesternek hitvese után havi 170.000 korona családi pótlékot szavazott meg. 102 Ez a családipótlék az 1926-os árakat nézve (1 kg borjúhús Szentesen 31.000—34.000 korona) 5 kg. borjúhús árával volt egyenlő. Az előzőek folyamán találkozhattunk, hogy a szolgai sorban szolgálatot teljesítők némelyike a várostól földhaszonbérletet élvezett. Most 1926 áprilisában a képviselő-testület egy kiszolgált városházi takarító házaspárnak kegydíjként életfogytiglan 3 hold csordajárási szántóföldet juttatott. 103 Egy kiöregedett díjnokot, s fogyasztási ellenőrt pedig egyszersmindenkorra pénzbeli kegydíjban részesítette. 104 Ezen eljárások erkölcsileg kétségtelen, hogy az önkormányzat humanitását tükrözik. Ha gazdasági oldalról közelítjük meg, a fenti juttatások ezeknek az embereknek igen szűkös megélhetést nyújtottak öreg napjaikra. Tehát az ilyen városi alkalmazottak a hivatalnoki karnál összehasonlíthatatlanul hátrányosabb helyzetben voltak, idős korukra az állam nem gondoskodott róluk, létük mások emberiességétől függött. 1926-ban a tisztviselők, s alkalmazottak rendkívüli segélyezése még nem szűnt meg. Ebben az évben Szentesen erre a célra a képviselő-testület 260,511.185 korona kiutalását engedélyezte a bevételi és a költségvetési megtakarítások terhére. 105 A kiutalás engedélyezése szemléletesen bizonyítja, hogy ezek a közszolgák a törzsfizetésükből továbbra sem voltak képesek megélni, csak különböző segélyek pótlásával. A város a földhöz juttatást a 20-as évek közepére mintha kiszélesítette volna. Az ősz folyamán ismétlten egy városi szolgának engedélyezte a közgyűlés, hogy 1926. szeptember 30-tól 1932. szeptember 29-ig hat évre a Nagyvölgy csatorna mentén 500 négyszögöl területet évi 21 aranykoronáért bérbe adja azzal a kikötéssel, ha a város arra bármikor igényt tart, a bérlő minden kártérítés követelése nélkül köteles visszaadni. 106 Az ilyen méltányos földbérlet legalább bizonyos fizetés kiegészítést jelentett, s ezzel is könnyítve a család anyagi gondjain. 1925 őszén a közalkalmazottak megsegítésének újabb formájával találkozhatunk. A helyi sajtóban olvasható, hogy négyezer köztisztviselő jut családi házhoz. A Magyar városok Országos Kongresszusa a legutóbbi állandó bizottsági ülésén, ahol 31 polgármester jelent meg országos érdekű határozatok születtek, — írja a lap. Várhidy Lajos a kongresszus ügyvezető igazgatója az ülés határozatait ismertetve kijelentette, hogy a legnagyobb figyelemre a köztisztviselők házépítési ügye tarthat számot. Ennek a kérdésnek a megoldására az ország valamennyi 101 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 85/kgy. sz. 102 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 184/kgy. sz. 103 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 119/kgy. sz. 104 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 209/kgy. sz. 105 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 209/kgy. sz. 106 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 221/kgy. sz.
