A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között
városa összefogott, s minden remény megvan arra, hogy a köztisztviselők zöme rövid időn belül saját családi házhoz jut. 107 Szentesen korábban, a május 31-i közgyűlésen az önkormányzat egyhangúlag elfogadta, hogy a Zsoldos Gőzmalom Ipartelep és Kereskedelmi Rt. ingatlanát képező 6 hold és 448 négyszögöl kiterjedésű területét a város megváltás útján igénybe vegye, s azt 22 szentesi közalkalmazottnak házhelyként kiossza, négyszögölenként 2,5 pengő áron. A juttatottaknak a megváltási ár első részét 1926. október 1-én kellett befizetniük, s az elkövetkező évi részleteket pedig minden év október 1-én. 108 Ezzel kapcsolatosan a Szentesi Hírlap ez év novemberében közölte, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság foglalkozott a szentesi tisztviselő-házhelyek ügyével, s tudomásul vette a polgármester jelentését, hogy Zsoldos Rt. temetői ingatlanából a házhelyek kiosztása megtörtént. A juttatottak azonban kifogásolják — hangzott a tudósítás —, hogy a telek felosztásakor a város túlságosan nagy területeket hasított ki közterületek céljaira. Ez ellen az Országos Földrendező Bíróságnak azonban nem volt kifogása, mert a közterületek kihasítása megfelelt a város szabályzási tervének. 109 Arról az újság sem ír és források sem állnak rendelkezésünkre, hogy hány házhelyet osztottak ki. Mindenesetre az tényként szögezhető le, hogy ezzel az intézkedéssel a város, az önkormányzat ez alkalommal is tanújelét adta a tisztviselők iránti segítőkészségének. Emellett az akció mellett a Beregi-féle úsztatói uradalomból kihasított telkekből több szentesi köztisztviselő kapott 800 négyszögöl területet. 110 A köztisztviselők helyzetében igen fontos szempontot játszott az előlépés, a nyugdíjaztatás, a nyugdíjellátás kérdése. A városi tisztviselők tekintélyes része még az 1912-ben tartott tisztújítással került hivatalába, beosztásába és 1929-ig állásukban helyettesi minőségben voltak alkalmazva. A nyugdíjazás vagy elhalálozás folytán megüresedett helyeket a közgyűlés esetről-esetre helyettesítéssel töltötte be a legközelebbi tisztújításig. Mivel a tisztviselőket új beosztásukban csak a tisztújítószék véglegesíthette, ezért kérelmekkel fordultak a közgyűléshez, hogy a helyettesi minőségben eltöltött szolgálatukat előlépésüknél, s nyugdíjazásuknál számítsák be. Az önkormányzat a kérelmek megadása elől soha nem zárkózott el. 111 A szolgálati idő elismerését tartalmazó kérelmek benyújtása mintha előre jelezné, hogy a tisztviselők egzisztenciájában változás várható, beosztásaik stabillá válnak. 1926—1927-ben az állami költségvetés adatai alapján Magyarországon 33.598 kinevezett közigazgatási tisztviselő volt. 112 A köztisztviselők körében közismerten nagyok voltak a különbségek az egyes fizetési osztályok között. Az 1927—1928. évi költségvetés alapján az állami rendszerű fizetési osztályokba soroltaknál a rangbeosztás három nagy kategóriát mutat: az I— III. osztályba a miniszterelnök, a miniszterek, államtitkárok tartoztak, a felsőbe sorolhatjuk a IY.—V. fizetési osztá107 Szentesi Hírlap 1926. október 28. sz. 108 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 133/kgy. sz. 109 Szentesi Hírlap 1926. november 14. sz. 110 Szentesi Hírlap 1926. december 3. sz. 111 Szentesi Hírlap 1926. december 3. sz. 112 PÁNDI Ilona: i. m. 55.1.
