A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

A belügyminiszter az év végén az 5600/1925. BM. számú rendeletében előírta a városi közigazgatási tisztviselők, alkalmazottak létszámviszonyának, illetményeinek, továbbá ezek özvegyeit, árváit megillető díjának szabályozását. A rendelet intézkedett az új szervezési szabályrendelet megalkotásáról és a nyugdíj szabályrendelet módosításáról is. Szentes képviselő-testülete az 1926. január 25-i közgyűlésén tárgyalta e rendeletet, s utasította a tanácsot annak végrehajtására és, hogy a szabályrendeletek előkészítésére alakítsa meg a „szanálási bizottr ságot."

99 Az önkormányzat a rendeletnek megfelelően a szanálási bizottsággal, a pénzügyi és háztartási szakosztállyal karöltve 1925. július 1-től a város szolgálatában álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak bérét a szolgálati idő figyelembevételével fizetési osztályokba, annak fizetési fokozataiba — amint az korábban is történt — és „A, B" csoportjaiba való besorolással állapította meg. Lássunk néhány példát kiragadva: 1. Dr. Négyesi Imre polgármester; szolgálati idő; 7 év 4 hónap, Vl.fizetési osztály 1. fokozat „A" csoport. 2. Dr. Nagy Sándor jogügyi tanácsnok; szolgálati idő; 7 év 2 hónap, VII. fizetési osztály 1. fokozat „A" csoport. 3. Dóczi Ferenc árvaszéki ülnök; szolgálati idő; 3 év 1 hónap, VIII. fizetési osztály 3. fokozat „B" csoport. 4. Jószai István kataszteri nyilvántartó; szolgálati idő; 7 év 7 hónap, LX. fizetési osztály 3. fokozat „A" csoport. 5. Kréter István adótiszt; szolgálati idő; 17 év 5 hónap, X. fizetési osztály 1. fokozat „A" csoport. 6. Pass Lenke írnok; szolgálati idő; 2 év 5 hónap, XI. fizetési osztály 3. fokozat „B" csoport, — stb. A testület, a díjnokok, kezelő altisztek, szolgák, kézbesítők, mezőőrök, udvarosok, tűzoltók, adóhajtók, adóhajtó becsüsök és a kisegítő szolgák illetményeit ugyancsak 1925. július 1-től a már említett rendelet 5. pontjában foglaltak alapján határozta meg. Majd utasította a városi tanácsot, hogy ezen határozatot felsőbb hatóságához jóváhagyásra terjessze föl, s a jóváhagyásig a városi közpénztár készpénz feleslegéből a tisztviselőknek és alkalmazottaknak előleget fizessen.

100 A fizetési besorolásokat vizsgálva látható, hogy azok továbbra is az egyes beosztásokhoz kötődtek, illetve azokhoz lettek megállapítva. A polgármestert például a VI, a főjegyzőt, az öt tanácsnokot, a tiszti főügyészt, az ügyvezető orvost és a főszámvevőt, azaz a vezető hivatalnokokat a VII. fizetési osztály illette meg. A más beosztásúak pedig a munkakörüknek megfelelő alacsonyabb fizetési kategóriába kerültek, a XI. fizetési osztállyal bezárólag. Ez újabb beosztás az előzőekhez viszonyítva az „A, B" csoport megalkotásával viszont bővült, s így az egyes fizetési osztályokon belül nagyobb lett a bérmozgás, de csak annak korlátai között. A tárgyalt belügyminiszteri rendelet megjelenése mindenesetre annak vetítette előre árnyékát, hogy hamarosan követi a bérösszegek pontos meghatározása is, amely a tisztviselők és alkalmazottak helyzetének javulásához vezet. 99 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 14/kgy. sz. 100 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 14/kgy. sz.