A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között
103.570 korona folyósítását teszi lehetővé. Majd kimondta, hogy a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet, s egyéb alkalmazottak hivatali javadalmazásuk után megállapított községi pótadó fizetésétől eltekint, illetve ez év január 1-től kezdődően „egyszersmindenkorra felmenti" ez alól őket. 20 A fenti intézkedések nagyon is elkeltek, mivel 1921 nyarán Szentesen a búza mázsája 1400 koronába került, s 1 kg marhahúsért 36-40 koronát, 1 kg juhhúsért 38 koronát, 1 kg sertéshúsért 60-68 koronát és 1 kg szalonnáért 90-94 koronát kértek. 21 Ilyen árak mellett még a VII. fizetési osztály 1. fokozatába tartozó évi 6000 korona fizetésű polgármester is, aki ha csak a bérére volt utalva, az illetményéből alig több mint négy mázsa búzát vásárolhatott. A VIII. fizetési osztály 1. kategóriájában lévő főjegyző, polgármester helyettesnek pedig egy évi fizetése volt szükséges ahhoz, hogy tetőtől talpig felöltözhessen ( fehérnemű, harisnya, harisnyatartó, nyakkendő, egy öltöny, nadrágtartó, kalap és cipő ), mert az 1921 nyarán 4350 koronát igényelt. És el lehet mondani, hogy ez a felöltözés az olcsóbb, a „középfinom" cikkek kategóriájából történhetett. 22 A fentiekben a két vezető hivatalnok esetében mutattuk be a fizetések és az árak közötti arányt. Természetesen, hogy az alacsonyabb fizetési kategóriákban ez az arány sokkal nagyobb eltolódást mutatna, nem is beszélve a segédszemélyzet, a szolgák esetében. A város önkormányzata októberben a kormány 3500/1920. M E. és a 3800/1921. M E. számú rendelet alapján a tisztviselők, az alkalmazottak lakbérpótlékát ez évre 28.767 koronába szabta meg. 23 S a december 19-i ülésén akként döntött, hogy a tisztviselőknek amennyiben arra igényt tartanak a jövőben átenged 140 kisholdnyi földet haszonbérbe az átlag bérösszeg feléért azzal a feltétellel, ha az alkalmaztatásuk valami oknál fogva lejár, az esetben a szerződés a gazdasági év végével megszűnik. 24 Úgy tűnik, hogy ez utóbbi intézkedésével az önkormányzat szűkmarkúnak bizonyult, mivel csak a tisztviselői kar számára tette lehetővé a jutányos földbérlést, holott a város más alkalmazottai is rá lettek volna szorulva ilyen lehetőségre. A szűnni nem akaró drágaság 1922 januárjában ismét arra késztette a képviselő-testületet, hogy a tisztviselők és alkalmazottak további megsegítésére ez év január 1-től december 31-ig a városi pénztár terhére 8800 korona családi pótlékot, s ennek kiegészítésére az állami hozzájárulást 222.780 koronába állapítsa meg. Határozatát a vármegyei törvényhatóság útján belügyminiszterhez terjesztette fel jóváhagyásra. 25 Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy a belügyminiszter miként foglalt állást, de valószínűnek kell tartanunk, hogy nem zárkózott el a körülményeket ismerve az engedélyezése elől. Ugyanebben a hónapban a fentieknek az 55.600/1920. B M. számú rendelet alapján háborús segély címen 157.038 ko19 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1921. 133/kgy. sz. 20 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1921. 123/kgy. sz. 21 BARTHA László-GECSÉNYi LajosSCHNEIDER Miklós: Szuronyok árnyékában. 1890-1939. Dokumentumok Szentes munkásmozgalmának történetéből, Szentes, 1960. 81. 1. 22 Csongrád megyei munkásmozgalom 1919, augusztus 1.-1944. október 10. Szerk.: SERFŐZŐ Lajos Szeged, 1977. 96-97. 1. 23 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1921. 214/kgy. sz. 24 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1921. 285/kgy. sz. 25 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1922. 30/kgy. sz.
