A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

Poporului hasábjain október 12-én kiemelte a románok viselte háborús terheket. Példaként a román többségű lippai nemzetőrséget idézte, akik Fehértemplom és Versec védelmében szerepet játszottak. Hivatkozott egy Kelmákról származó 80 éves románra, aki önként, két alkalommal is táborba szállt.

37 A következőkben a helybeli román nemzeti követelések képviselete áttolódott parlamenti térre. A Temes megyei románoknak nem volt mit várni a lippai képviselőtől, aki egyetlen alkalommal sem szólalt fel az üléseken. Helyette Teodor Szerb radnai képviselő nyújtott be törvényjavaslatot a temesvári román gyűlés kívánságainak ügyében. Kossuth Lajos javasolta, hogy együtt tárgyalják majdan a többi hasonló tartalmú javaslattal. A július 26-i ülésen Eötvös József válaszolva Sigismund Pop felszólalására megállapította, hogy a románok egyházi alárendeltsége a szerb főpapságnak tűrhetetlen. Sajnálta a kongresszus meghiúsulását és feladatként jelezte e tárgyban törvényjavaslat kidolgozását újabb összehívás érdekében, beleértve a szavazási arány megállapítását.

38 Szeptember elején a helyzet még kritikusabbá vált. A császári — királyi csapatok ellenségesebben viszonyultak a kormány utasításaihoz. Blomberg ezredes, aki a délvidéki hadszíntéren addig is inkább statisztált ulánusaival, szeptember 6-án faképnél hagyta kijelölt állásait és Temesvár közelébe húzódott azzal a megokolással, hogy titkos parancsot kapott, hogy egyenesen Bécsbe vonuljon. Nemsokára kiderült, hogy valójában az aradi várat célozta meg, kiegészítve az aránylag csekély várőrséget. A temesvári várparancsnokság is erősítette hadi helyzetét. A kormány helyesen úgy rendelkezett, hogy vonjanak ki a várőrségből két zászlóaljat a Zsifkovics ezred létszámából és bízzanak reájuk harci feladatokat. Helyüket nemzetőrök foglalják el. A várparancsnokság azonban kifogásokkal élt és a kormány kénytelen kelletlen beleegyezett abba, hogy a szeptember 6-ra kitűzött felváltást halasszák el. Ugyanakkor a várparancsnokság azon mesterkedett, hogy a maga hatáskörébe vonja Asboth alezredes csapatát, e kísérletet azonban sikerült kivédeni. A kormány sem volt teljesen tudatában a valódi helyzetnek. Kossuth Hírlapja temesvári levelezője hívta fel a figyelmet október 2-i tudósításában, az ottani parancsnokság szinte nyílt, ellenséges magatartására. így például a bihari huszárokat átvonulásukor be sem engedték a várba. E tények ellenére a hadügyminisztérium továbbra küldte az ottani raktárakba a felszereléseket, sőt ágyúkat és lőszert is. Elutasították a Rukavina ezred két századának ajánlkozását, hogy átlépnek a honvédekhez, nehogy megsértsék az ottani katonai tényezőket.

39 Bizonyos késéssel Temes megye hozzálátott az újoncozáshoz a honvédség számára. Egyes vidékeken, mint például az újaradi járásban az összeírás akadálytalanul zajlott le, sőt október elején az előírt létszám be is vonult. Temesvár környékén szintén jó eredmények születtek. A főszolga bíró október 5-én arról számolt 37 Pesti Hírlap 1848 LX 2, Amiculu Poporulu 1848 LX 30 -X 12, VUKOVICS Sebő: Emlékiratai... 160, I. D. SUCIU - R. CONSTNTINESCU: i. m. II 695-696, 707-708. 38 E. GLÜCK: Deputatii... 52, 58,. 39 ASBÓTH Lajos: Emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratokról. I. Pest 1862, 125, Kossuth Hírlapja 1848 X 10, 18, A L A dos 4, 180 1.